Alix E. Harrow: Tízezer ajtó

Műfaj: misztikus, kaland, low fantasy, portálfantasy, regény
Eredeti cím: The Ten Thousand Doors of January
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 368
Értékelése Molyon: 84%

January ​Dudose nem hétköznapi története az 1900-as évek elején veszi kezdetét. A lány Cornelius Locke pártfogoltjaként éli mindennapjait a milliomos üzletember vermonti birtokán, miközben apja régészeti felfedezőként a világ legkülönbözőbb pontjain kutat letűnt civilizációk után és gyarapítja egzotikus tárgyakkal Locke gyűjteményét. January az egyik nap a házban bolyongva talál egy könyvet, ami mintha idegen világok varázslatos illatát hordozná magán. Ajtókról mesél, melyek átjáróként funkcionálnak a távoli helyek között. A lány ekkor még nem sejti, hogy ez az esemény milyen hatással lesz az életére, és milyen veszélybe sodorja majd. Az addigi kényelmes mindennapok egyik napról a másikra borulnak fel, ráadásul egy olyan sötét erő veszi üldözőbe, ami nem retten meg semmitől.

Alix E. Harrow bemutatkozó regénye káprázatos világábrázolásával és lírai prózájával varázsolja el az olvasót. A Tízezer ajtó felejthetetlen utazások, örök barátságok és világokat átívelő szerelmek szívbemarkoló története, középpontjában egy nagyon szerethető főhőssel, aki képes minden veszéllyel szembenézni, csak hogy rendelkezhessen a saját sorsa felett.

"Csak egyféleképpen menekülhetsz el a saját történetedből, mégpedig úgy, ha belopódzol valaki máséba."

"Remélem megtalálod a világ repedéseit, és tovább feszíted őket, hogy átsüthessen rajtuk más napok fénye. Remélem, azon igyekszel majd, hogy a világ rendezetlen és zavaros maradjon, s megteljen különös varázslatokkal. Remélem, átrohansz minden nyitott Ajtón, és visszatérve történeteket mesélsz."

Értékelésem:
Régen volt már részem ilyen különleges történetben. Annyira átitatja a lapokat a szeretet, az összetartás, a családi kötelékek, hogy egészen megkönnyeztem az utolsó oldalakat.

Januaryt Cornelius Locke nevelte, vagyis pontosabban az ő általa kijelölt dajkák, míg a lány apja a világot járva a legkülönfélébb értékes kincseket gyűjtötte be Locke-nak és amatőr történelmi társaságának. A lánynak kifejezetten ünnep volt, mikor Julian hazalátogatott, s mindig is arra vágyott, hogy társául szegődhessen az izgalmas kalandokban, s a saját maga vegye szemügyre, mit tud számára kínálni a világ. Rakoncátlan, vad, zabolázatlan lelkét azonban társadalmi szabályok verik láncra, s ha boldogulni akar az életben, el kell fogadnia, hogy fiatal, furcsa színű lányként a helye a Locke ház falai között van.
Instagram: @koffertzitzah

January egy nap különös könyvre bukkan: a Tízezer ajtóra. A sorokat olvasva hamarosan ráébred, hogy nem egy fantázia szülte mesét olvas, hanem bizony saját családjának történetét. Kiderül számára, hogy mi történt sosem látott édesanyjával, s az is, milyen belső erő hajtja Juliant utazásai során. Olyan titkokra derít fényt, melyek ismerete egész létezését fenyegeti, s menekülnie kell, ha életben akar maradni.

A könyv első fele bár lassabb tempót diktál, az előzmények ismerete mégis elengedhetetlen a későbbiek folyamán. Nem csak January életét követhetjük szemmel, de a Tízezer ajtót is vele együtt olvashatjuk, amikor ki akar szabadulni a saját világából, s vigaszt találni egy másikban. Kedvelem azokat a történeteket, ahol a főszereplő is szeret olvasni, s értékeli a könyvek által nyújtotta menekülési útvonalakat; érti, mit érez az olvasó, amikor ilyen célból merül a lapok közé. Ahogy January az utolsó oldalakhoz közelít, már a való világ eseményei is beindulnak, s egyre inkább elfacsarodik a szívünk, ahogy végre minden világossá válik számunkra is. A lányt először félénk, biztonságos gubóban élő kislánynak ismerjük meg, aki bár feszegeti a határokat, nem elég bátor, hogy át is lépje azokat. A végére viszont olyan erő birtokába kerül, s olyan bátorrá válik, hogy könnyedén lép át nem csak a társadalmi elvárásokon, de a világokat összekötő ajtók veszélyes küszöbén is. Kalandjai során őt kísérő társai is nagyon erős jellemek, akik nem félnek érte kockára tenni mindent, még az életüket sem. Az írónő nagyon át tudta adni azt a szeretetet, azt az összetartást és kötődést, amitől hajtva nem csak a világ végére mennénk el, hogy megtaláljuk a másikat, de mind a tízezer ajtót kinyitnánk érte. A szeretet ereje képes arra, hogy átformálja az univerzumot, s más dimenziókba is utat nyisson, ha szükséges.

Az érzelmi telítettség miatt igazi kincs ez a könyv. Csak azt bánom, hogy nem ismerhettük meg kicsit jobban az egyes világokat, bár ezek bemutatására vállalkozni lehetetlen feladat; amit az írónő itt-ott megmutatott számunkra, abból kiderül, hogy csak a fantázia szabhat határt annak, mi vár ránk az ajtók másik oldalán - tehát valószínűleg a végtelenségig lehetne sorolni, milyen világok létezhetnek még. Alix E. Harrow-nak tehetsége van a meséléshez, élvezet minden szava, így kíváncsian várom, mit tartogat még a világ számára.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeret olvasni, és szereti a meséket - de persze ez ne tévesszen meg senkit, ennek a történetnek minden szava igaz. ;)

Értékelés: 5/5

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések