Vi Keeland: A beosztott

Műfaj: new adult, erotikus, romantikus, regény
Eredeti cím: Bossman
Megjelenés éve: 2018, 2020, 2021
Kiadó: Álomgyár
Oldalszám: 400
Értékelése Molyon: 88%

„A ​beosztott Keeland legjobb írása. Érzelmes és szenvedélyes. Minden, amiért érdemes romantikus könyvet olvasni.” – K. Bromberg, New York Times bestsellerszerző
„Imádtam ezt a könyvet. Egyszerűen zabáltam. Nem tudtam letenni.” – Aestas Book blog

Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást.
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról.
Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez.
Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott.
Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott.
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak.
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról.
A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától.
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra.
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban?
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…

„A félelem nem akadályozza meg a halált. De lehetetlenné teszi az életet. ”

Értékelésem:
Reese éppen élete legunalmasabb randiját igyekszik túlélni, amikor a mosdó közelében összefut Chase-szel. Első találkozásuk nem nevezhető idillinek, de aztán pár perccel később a férfi saját randipartnerével leül Reese-ék asztalához, és úgy tesz, mintha időtlen idők óta ismerné a nőt. Ezzel a húzással kezdetét veszi egy vicces füllentéssorozat, Reese randija pedig nem várt, de szórakoztató és kellemes fordulatot vesz.

Néhány héttel később két főszereplőnk ismét összetalálkozik egy edzőteremben, majd a sors érdekes alakulásának köszönhetően a nő arra eszmél, hogy ez a hihetetlenül jóképű pasi a főnöke. Kezdetét veszi eleinte csak szexualitástól túlfűtött macska-egér játékuk, majd ahogy az idő halad, mindketten kénytelenek beismerni, hogy nem csak fizikailag vonzódnak a másikhoz.

Reese szimpatikus szereplő, olyan nő, aki tudja, mit szeretne, és ezek mentén vágyik érvényesülni a világban. Aranyos, ahogy az elején eltökéli, ő aztán nem fog (ismét) viszonyt kezdeni egy munkatársával, de mindannyian jól tudjuk, hogy ehhez biztosan nincs elég ereje. Javára legyen mondva, elég sokáig bírja a gyötrődést, így aki olyan történetre vágyik, ahol már a 2. oldalon egymásnak esnek a szereplők, az ne A beosztottban keresse a számításait. A nő elég beszédes, tehetsége van hozzá, hogy hosszú szóáradatot zúdítson az emberre ismétlődő témákról, így a könyv tempójára is a lassabb sebesség jellemző. Személyiségében főleg az nyert meg, hogy nem hagyta el magát, amikor nehezebb idők köszöntek a Chase-szel való kapcsolatára, nem adta fel, és nem vonult el a sarokba sírni és nyalogatni a sebeit, hanem összeszedte magát, és arra koncentrált, mit kell tennie, hogy helyrejöjjenek a dolgok. Nem a férfitól várta a megmentést, ahogy az gyakran előfordul, hanem saját kezébe vette az irányítást.
Instagram: @koffertitzah


Chase a történet első felében valamiért nem fogott meg igazán, nem éreztem azt, hogy odalennék érte. Jó volt, de olyan tipikus, egynek elmegy pasi, és azon kívül, hogy testi adottságait tekintve nem utolsó a sorban, nem értettem, Reese mit eszik rajta ennyire. Aztán ahogy az események haladtak előre, és Chase az olvasónak is megmutatott egy kis szeletet a lelki világából, már nem volt nehéz szeretni őt.

A történetnek van egy mélyebb vonala is, és bár látszólag főleg az erotikára helyeződik a hangsúly, valójában ez nem így van. Jó, amikor egy ehhez hasonló könyv valami többet tud adni, kiemelkedve ezáltal a tucat kategóriából. Persze a nő és a férfi kapcsolata nem szűkölködik vágyban és szerelemben, de azért a könyv másik fele a traumák feldolgozásáról szól, arról, hogyan tudunk túllépni az életben a minket ért szerencsétlenségeken előbb egy másik ember segítségével, majd saját lelkierőnk által. Reese és Chase történetének megismerése után elfogott a büszkeség, hogy mennyire erősek és ügyesek, és milyen jó példát mutatnak egymásnak és az olvasónak is.

Egyetlen dolog volt, ami pár helyen kizökkentett az olvasásból, mégpedig a furcsa szóhasználat. Nem tudom, miért, de bizonyos helyzetekben a szövegkörnyezetbe nem igazán illő kifejezésekre, megnevezésekre lettem figyelmes. Hogy egy példát mondjak: szeretkezés közben Reese megragadta Chase üstökét - számomra ez nagyon nem ideillő szóhasználat volt, számos más hasonló esettel egyetemben.

A fentiek fényében A beosztottat az erotikus könyvek kedvelőinek ajánlom, de azok közül is inkább olyan olvasóknak, akik hozzám hasonlóan értékelik, ha az ehhez hasonló történetek rendelkeznek némi mélységgel is.

Értékelés: 5/4

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések