Liane Moriarty: Kilenc idegen

–
Műfaj: chick lit, lélektani, regény
Eredeti cím: Nine Perfect Strangers 
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Alexandra
Oldalszám: 448
Értékelése Molyon: 77%

Kilenc ember a legkülönfélébb okoknál fogva úgy dönt, hogy befizet egy tíznapos gyógyüdülésre. Van, aki fogyni akar, van, aki a válságba jutott házasságát reméli helyrehozni, de olyan is akad, aki egyszerűen csak pihenni akar, kiszakadva a hétköznapok taposómalmából. Az isten háta mögötti Oltalom Háza minden tekintetben megfelelő helynek tűnik céljuk eléréséhez, hogy tudniillik tíz nap múlva felfrissülve, megújulva térjenek vissza régi életükhöz. Ám a rekreációs program kissé eldurvulni látszik, és a kilenc idegen azon kapja magát, hogy valamiféle őrült kísérlet alanyaivá lesznek, melynek során a legmélyebb szorongásaikkal és eltitkolt vétségeikkel, elfojtott vágyaikkal és elhazudott kudarcaikkal kell szembenézniük. No meg a kísérlet eszelős kitalálójának hatalmával.


"– Tudja, hogy a félelem és izgatottság között az egyetlen különbség a kilégzés? – kérdezte Napoleon. – Amikor félünk, bent tartjuk a levegőt a tüdőnk felső részében. Ki kell lélegeznie."

Értékelésem:

Egy nagyon egyedi ötlet inspirálta ezt a történetet, legalábbis mostanában nem találkoztam semmi hasonlóval. Sok izgalmas lehetőséget hordoz magában egy eszement és innovatív pszichológiai kísérlet elvégzése olyan alanyokon, akik sokáig mit sem sejtenek arról, mi is folyik valóban a háttérben, mert senki nem kérte a beleegyezésüket. 

A fokozódó izgalom a könyv első felét nagyon halványan kíséri el, éppen érezni, hogy valami nincs rendben, egy-egy elejtett mondatból vagy őrült szemvillanásból. Ez a rész a szereplők bemutatására koncentrál, váltott E/3 szemszögben ismertetve őket, van, akire kevesebb, van akire több figyelmet szentelve. Nem annyira részletes, de nagyon karakteres a kilenc fő jellemvonásainak kiemelése, az írónő kihansúlyozza mindannyiuk egyediségét, bár néhányuk (kezdetben) sztereotipikusra sikerült, valószínűleg pont ez volt velük a cél. Mindannyiuknak megvan a maga véleménye és igazsága a többi "nyaralóról", egyesek nem is lőnek annyira mellé, mint mások. Sokan közülük általánosítanak, ami tükröt mutat az embereknek, hogy mennyire képesek vagyunk csupán a megjelenésről és néhány szóról leírni valakit. 
Emellett a még ártatlan, mit sem sejtő kísérleti alanyaink megtapasztalhatják a klasszikus gyógykezelést, a lelki kiteljesedést, aztán kapnak egy kis kakaót a turmixba, és elkezdődik a buli. 
A könyv első felében szinte nem történik semmi drasztikus dolog, viszont pontosan a felénél rögtön minden rohamtempóra kapcsol, így az egyensúly kicsit elcsúszik. De nem csak az, mert itt már kiderül, kinek milyen eltemetett titkai, sérelmei vannak, a gátlások levetkőzésével pedig meg kell ismerniük egymást, és aztán akár harcolni a másik életéért is. Itt voltak azok az elemek a cselekményben, amik felturbózták az egész könyvet, és bár szükség volt az első rész lassúságára, a sűrítés után úgy éreztem, hogy én is megbolondulok a szereplőkkel együtt. 

A kísérlet ötletgazdája határozottan zseniális elme, de ehhez át kellett lépnie azt a bizonyos határvonalat, ami után az elmeállapota átcsap őrületbe. Kétségkívül hatalmas dolgot hozott össze, kis ráhatással ugyan, de sikerült csatlakoznia Lucyhez az égben, gyémántokkal. Szokták mondani, hogy sok híres művész megőrült volna, ha nem hagyhatja lelke lenyomatát a munkájában, azonban vannak, akiknek így sem sikerül az úton maradni, és Masha is közéjük tartozik. Rögeszmésen műveli az őrület művészetét.

Valamivel hamarabb számítottam az események beindulására, mint azt írtam, nem éreztem teljesen az egyensúlyt, amit nem kárpótolt 100%-osan
a történet második fele és a rejtett mondanivaló.
A szereplőket kedveltem is, és nem is, voltak idegesítő tulajdonságaik, de szerethetőek is. Egyik sem volt tökéletes, mindegyik a maga módján esetlen volt, hiszen épp ezért voltak az Oltalom Házában, mert maguktól nem tudtak változtatni az életükön. Végeredményében izgalmas volt, olyan érzés volt olvasni, mintha kamerán át nézném a vendégeket, ami támogatja a történetmesélés hatásosságát, de egyben kicsit el is idegenít tőle, és ezt nem értékeltem olyan nagy pozitívumnak - számomra ez is levont az olvasás élvezhetőségéből.

Értékelés: 5/4

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése