Műfaj: romantikus, regény
Megjelenés éve: 2025
Kiadó: Book Dreams
Oldalszám: 364
Értékelése Molyon: A friss megjelenés miatt még nincs %-os értékelés.
Köszönöm az írónőnek az ebookot!
Adelina egyetlen döntésével felforgatta az életét: egy szerencsejátékon nyert üzlethelyiséggel a tulajdonában elhagyta Szófiát, hogy új életet kezdjen a világ másik végén, Surabayán. A Kucing nevű kocsma egyszerre lett a menedéke és csatatere. Nőként, kívülállóként próbál talpon maradni egy közösségben, ahol a mosoly mögött gyakran rejlik ítélet.
Kai, a polgármester fia, akinek életét mindig mások írták. Az elrendezett házasság, a családi hagyományok és a politikai játszmák sűrűjében próbálja megtalálni a saját hangját. Édesapja hirtelen betegsége mindent felborít: nemcsak a város jövője, hanem saját szabadsága is veszélybe kerül.
Kettejük útja véletlenül keresztezi egymást. Míg Adelina a múlt démonai elől menekül, Kai a jövő terhei elől. És miközben a háttérben egy korrupciós hálózat körvonalazódik, egyikük sem sejti, hogy az igazi választások nem az önkormányzat falai közt dőlnek el, hanem egy kicsi kocsma udvarán, két idegen szív között, akik talán épp egymásban találják meg azt, amit eddig önmagukban sem leltek.
"Az ember csak akkor tanul meg vezetni, ha előtte már eltévedt."
"Mert én már nem félek semmitől, Kai – mondtam őszintén. – A félelem mindent elvett, amit lehetett. Ami pedig maradt, az már az enyém."
"A világ meglepően békés tud lenni, amikor az ember nem rohan. Még az álmok is más ritmust vesznek, ha valaki olyan mellett ébredsz, aki nem kérdez, csak veled van."
Értékelésem:
Nem olvastam Ruby Saw minden könyvét és novelláját, de az Inferno, a Vadak, A rezervátum titka, és még sok más műve ismerős számomra, és a stílusa is közel áll hozzám. Ha tőle olvasok, akkor tudom, hogy lélekben fel kell készülnöm, mert bár legyen sötétebb vagy könnyedebb olvasmány, amit a kezemben fogok tőle - valamilyen oknál fogva mélyen meg fog érinteni. Az előzetes tudásom alapján úgy hittem, felkészítettem a lelkemet a Kucingra, de kudarcot vallottam.
 |
| Instagram: @koffertzitzah |
Adelina Surabayában vezeti a Kucing nevű pubot, ahol Rahmattal - az angolul éppen csak beszélő fiúval - igyekeznek azon kitartó lelkesedéssel, hogy szebbé tegyék a vendégek hétköznapjait. Persze ez sem nevezhető átlagos életnek, hiszen a lány Bulgáriából jött idáig, hogy a sors keze által új életet kezdjen. Csak remélni tudja, hogy lelkének sebeit lassan begyógyítja az idő és a távolság, mikor egy nap besétál a kocsmájába egy férfi, akihez egyszerre valami mély, megmagyarázhatatlan kötődés fűzi.
Kai Suwononak nagyon hamar fel kell nőnie, mikor édesapja kórházba kerül, és a férfinak át kell vennie a családfő szerepét. De nem csak húga és édesanyja számára kell megbízható otthont jelentenie: Surabaya városa is visszafojtott lélegzettel várja, mi lép, hiszen ő a polgármester fia. Elég erős vajon ahhoz, hogy kezébe vegye végre saját sorsát, és felvegye a harcot a korrupcióval? Az biztos, hogy valami egy életre megváltozik benne, amikor először lép be a Kucingba és találkozik a tekintete Adelináéval.
Nem egészen ilyen történetre számítottam, de egyáltalán nem csalódtam. Éppen az ért váratlanul, amiről annyira tudom, hogy Ruby milyen jól képes átadni őket: az érzelmek. Eddig is rendszeresen rázott a hideg, ha valamit átélhettem az írónő szereplőinek elbeszélése által, de most az a félelmetes érzésem támadt, hogy itt nem a szereplők mesélnek nekünk, hanem ez maga Ruby - ő szól hozzánk a lapokról és ő visz bele minket azokba az érzésekbe, amiket ő is pontosan átélt. Eddig sem gondoltam, hogy ez máshogy van, de most annyira erőteljesen átjött egyfajta életbölcsesség, hogy egészen szíven ütött. Minden egyes alkalommal éreztem, milyen a reggeli kávét szürcsölgetve kiülni a teraszra, mennyire átjárja a nyugalom azt a kis csendes szigetet, ahol pár lépésre ott éledezik a Kucing, sürgölődik Rahmat, és várja a vendégeket. Milyen az, mikor egy másik emberben otthonra találsz, amikor kérdés nélkül is küzdesz érte, és a közös célért még a szívetek is együtt dobban. Egyszerűen hihetetlen, és számolni sem tudtam, hányszor álltam meg olvasás közben, hogy többször is végigfuttassam a szemem ugyanazokon a sorokon és elcsodálkozzam, mennyire tökéletesen adja át az életet az a pár ártatlannak tűnő szó, ami a neki szánt helyét megtalálva a lapokon földrengést indít el az ember lelkében.
Ez a történet megtanít arra, hogy nincs más célunk az életben, mint jónak lenni, otthonra találni, és megvédeni azokat, akik mindennél jobban számítanak nekünk. Igaz szívvel, bátran ki kell állni az igaz dolgok mellett, még akkor is, ha ez sokszor nem egyszerű, és megbecsülni, ha valaki végig fogja a kezünket ezen az úton. Nagyon örülök, hogy ennyi őszinte szívű szereplő történetét ismerhettem meg, és közben kicsit többet is megtudhattam az indonéz kultúra sajátosságiról. Törzsvendég lettem!
Értékelés: 5/5
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése