Sorozat: Az éhezők viadala trilógia (előzménykötet)
Műfaj: sci-fi, disztópia, ifjúsági, regény
Eredeti cím: Sunrise on the Repaing
Megjelenés éve: 2025
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 400
Értékelése Molyon: 95%
Ha elvesznek tőled mindent,
amit szerettél,
mi marad, amiért harcba szállnál?
Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából.
Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret.
Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.
"És részben ez ami nagy bajunk. Hogy azt gondoljuk, a dolgok elkerülhetetlenek. Nem hisszük, hogy lehetséges a változás."
"Tudom, hogy bölcsebb lenne egyszerűen elfogadnom a halált, de van valami az ember lelkében, ami egyszerűen élni akar. Még ha csak pár órával tovább is."
"Szóval, leszel a szövetségesem, vagy mi legyen, kedvesem?"
Értékelésem:
Suzanne Collins ismét bizonyítja, hogy mennyire lenyűgöző és komplex világot alkotott - és alkot még mindig ezzel a történettel. Ha Az éhezők viadala trilógia lenyűgöző volt, az Énekesmadarak és kígyók balladája fantasztikus, akkor Az aratás hajnala egyenesen félelmetes!
 |
| Instagram: @koffertzitzah |
Haymitch karaktere talán senki számára sem ismeretlen, aki kezébe veszi ezt a könyvet, hiszen az eredeti trilógiában is találkozhattunk már vele, ahol Katniss és Peeta mentoraként ismerhettük meg. Sejthettük, hogy komoly múltja van és olyan története, ami rányomta bélyegét a felnőtt énjére is, de hogy ennyire brutális sorsa lett volna, azt én magam nem gondoltam. És a könyv elolvasása közben sajnos ráébredtem, hogy a Collins által alkotott világban senki sem kap boldog befejezést, maximum viszonylagosan. A remény mindig ott van, hogy talán valamennyire jól sülnek majd el a dolgok, de aztán megjelenik Snow és muszáj eltipornia az összes létező virágot a földön, ami nem saját rózsakertét díszíti.
Haymitch különleges viadalon vesz részt, a versenyzők ugyanis dupla létszámmal indulnak: az 50. évfordulót "ünnepelve" minden körzet négy főt indít, azaz inkább mindenhonnan négy gyereket kényszerítenek részvételre a viadalon. Így a tizenkettesből is két lány és két fiú érkezik az arénába: Maysilee, Louella, Wyatt és Haymitch. S bár a főszereplő sem hiszi el magáról, hogy győzhet, azért igyekszik megnyerni a közönségetInstagram: csibészes megjelenésével, szövetségeseket gyűjteni és ilyen-olyan dolgokkal lázadni a Kapitólium elnyomása ellen. A legnehezebb néha mégis az, hogy megmaradjon annak, aki, és ne hagyja, hogy Snow saját képére formálva olyan döntésekre kényszerítse, ami nem az övé. Jól tudjunk azonban, hogy egy pontot túl, ha a családunk élete a tét, nincs más választásunk, mint mindent feladni önmagunkból, hogy a szeretteinket megmentsük.
A fiatal Haymitch első ránézésre teljesen más személyiségnek tűnik, mint idősebb énje: mintha fényévekre lenne attól a dülöngélő, alkoholos ködben lézengő férfitől, akit később látunk, és olvasás közben folyamatosan ott is motoszkált bennem a kérdés, hogy vajon hogy mehettek ennyire félre a dolgok? Persze ha jobban megnézzük, Haymitch Az éhezők viadalában is egyre inkább visszatalált korábbi énjéhez, legalábbis ahogy haladtak előre az események, igyekezett összeszedni magát, de Az aratás hajnala után őszintén meglep, hogy eddig is eljutott.
Örülök, hogy még jobban megismerhettem és ezáltal valóban megérthettem Haymitchet és magát Panemet - ez a kötet olyan űrt töltött be a lelkemben, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Teljesebb, kerekebb lett a világ, és nem csak a fiatal fiúval történt események miatt, hanem amiatt a sok részlet miatt, amit a trilógiában vagy a Snowról szóló kötetben is láthattunk visszaköszönni. Ilyen a fecsegőposzátás kitűző eredeti tulajdonosának, a fiatalabb Beetenek, a feltörekvő Effienek, és Katniss édesapjának felbukkanása is, valamint az utalások Lucy Gray és Snow életére. Az utolsó fejezetek összetörik a szívet és könnyeket fakasztanak, mert messze még az a hajnal, amikor az aratás hajnalán nem kel fel a nap.
Értékelés: 5/5
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése