Sorozat: Holger Munh & Mia Krüger (3.)
Műfaj: skandináv krimi, thriller, regény
Eredeti cím: Gutten som elsket rådyr
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Athenaeum
Oldalszám: 318
Értékelése Molyon: 81%
Karácsony estéjén egy idős férfi vezet a hegyek között. Egyszer csak feltűnik valami az úton a sötétben, a férfinak épphogy sikerül lefékeznie. A kocsi előtt a hófúvásban egy kisfiú áll elkékült szájjal. Őzagancsot visel a fején.
Tizennégy évvel később fiatal lány holttestére bukkannak az egyik hegyi tóban. A lány
balettruhát visel. A parton egy fényképezőgépet találnak felállítva. A helyszínen előkerül
az Oroszlánszívű testvérek című meseregény egyik kitépett lapja.
Mia Krügert továbbra is kínozza ikertestvére halála. Holger Munch fizetés
nélküli szabadságot vesz ki, hogy gondját viselje balesetet szenvedett lányának. Egy nyomozónak azonban nem lehet magánélete. Egy különös ügy egyiküket sem hagyja nyugodni. Arról azonban sejtelmük sincs, hogy hamarosan mivel találják magukat szemben.
Samuel Bjorköt első krimije, a Magányos utazó tette népszerűvé világszerte. A regényt mintegy harminc országban kiadták. A folytatás, A bagoly röpte szintén sikerkönyv lett.
Értékelésem:
A sorozat előző két részéhez képest ez a kötet most nagyobb csalódást nyújtott számomra. Annyira azt érzem, hogy az író már csak azért szedte elő újra Mia és Holger párosát, hogy végre valamiféle lezárást kapjon a történetük, s mindketten elindulhassanak egy boldogabb jövő felé - de ez főleg Mia esetében igaz.
Az izgalmat most is megoldhatatlannak tűnő halálesetek szolgáltatják: előkerül egy balettruhás lány holtteste, majd egy zenészé, s mindegyikükben közös, hogy egy fényképezőkép is a helyszínen van, lencséjébe pedig egy szám van karcolva. Azt azért nem mondom, hogy Miát mintha kicserélték volna, de leszokott az alkoholról és a gyógyszerekről, vagy legalábbis nagyon erősen próbál a józanság útján maradni. Így kicsit tisztább elmével Holger felkeresi őt, hogy kapcsolódjon be az ügybe, s különleges gondolkodásmódját és éles eszét latba vetve kapja el a tettest. A régi, tehetséges csapat lassan újra összeáll, mindenki szervezetében egekbe szökik az adrenalin - csak az olvasóéban nem. A könyv felénél még azt gondoltam, biztosan lassan indulnak be az események, s vártam a pontot, ahonnan láncreakcióként megmozdulnak a dolgok, hogy aztán összeköthessük az elsőre egymástól távol álló tényeket és elérkezzünk a fantasztikus végkifejlethez. De nagyon nem ezt kaptam.
 |
| Instagram: @koffertzitzah |
Folyamatosan újabb és újabb áldozatok kerülnek elő, Mia és Holger pedig hatalmas lépéshátránnyal próbálják felvenni a fonalat. Majd egy ponton az egész történet teljesen más irányba megy el, s világossá válik, hogy itt Mia lelki megnyugvása élvez központi szerepet, s nem a nemzetbiztonságot fenyegető norvég sorozatgyilkos. Érdemi nyomozást szinte nem is láthatunk, s ha mégis sikerül valamit elérni, az nem a szereplők zsenialitásának sikere, hanem tőlük független, külső tényezők szólnak közbe, tehát megint az írói gondviselés menti meg a helyzetet. Ezzel egyébként még akkora problémám nincs is és örülök annak is, hogy Mia végre feldolgozhatja ikertestvére halálát és rengeteg kérdésre választ kap. De az már zavar, hogy ennyire lassan és alacsony mederben folynak az események, és talán csak az utolsó 20 oldal az, ahol végre felpörögnek a dolgok, s ez túl kevés ahhoz, hogy akkora pluszt tudjon nyújtani.
És megint jönnek a tőmondatok is, bár érdekes módon ez most nem is idegesített annyira. Talán most mérsékeltebb számban fordulnak elő, vagy én szoktam hozzá, nem tudom, de e téren biztosan sikerült javulást elérni így a harmadik részre.
Összességében nem rossz történet, élvezhető, kikapcsolódást nyújt, egyszeri olvasásra tökéletesen megfelel hideg téli estéken egy tea mellett. Az, hogy én többet vártam tőle, ne ijesszen el senkit, mert egyesek számára pont az egyszerűsége adhat különösen nagy élvezetet.
Értékelés: 5/3
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése