Rebecca Yarros: Fourth Wing - Negyedik szárny

Sorozat: Negyedik szárny (1.)
Műfaj: (epikus) fantasy, kaland regény, new adult
Eredeti cím: Fourth Wing
Kiadó: Rainy days
Oldalszám: 796
Értékelése Molyon: 94%

A ​húszéves Violet Sorrengail egész eddigi életében azt hitte, a történelem tanulmányozása lesz a feladata az Írnok Kvadránsban az imádott könyvek között.

Azonban az iskola vezénylő tábornoka – aki egyszemélyben a lány kőkemény anyja –
megparancsolja, hogy Violetnek be kell lépnie a többszáz jelölt közé, akik Navarre elitjéhez, a sárkánylovasokhoz akarnak tartozni.

Ha mindenkinél kisebb és törékenyebb vagy, akkor csak egy hajszál választ el a haláltól…
mondjuk azért, mert a sárkányok nem választanak ki „törékeny" embereket, hanem
felperzselik őket.

Ráadásul, amikor kevesebb a kapcsolódni hajlandó sárkány, mint kadét, nem meglepő, hogy a többség szívesen végezne Violettel, hogy ezzel is növelje a saját esélyeit a sikerre. A többiek pedig azért ölnék meg, mert az anyja lánya; köztük van Xaden Riorson is, a Lovasok Kvadránsának leghatalmasabb és legkönyörtelenebb szárnyvezére is.

Violetnek minden ravaszságára szüksége lesz, hogy minden újabb napfelkelte életben találja. Közben az iskola falain túl dúló háború egyre gyilkosabb, a királyság védelmét szolgáló erődítmények sorban elesnek, és egyre többen halnak meg. A helyzeten tovább ront, hogy Violet gyanakodni kezd, hogy a vezetés rettenetes titkot rejteget.

Barátok, ellenségek, szeretők. A Basgiath Hadi Iskolában mindenkinek határozott tervei vannak, mert ha valaki egyszer bekerül, onnan csak két kiút van: lediplomázni vagy meghalni.

"Bármit is érzel, természetes. Engedd meg magadnak, hogy érezd, amit érezned kell, aztán hagyd elmúlni."

"A lerombolt templomokat is fel lehet még egyszer építeni, a könyveket azonban senki sem írhatja újra."

"Akkor sem fogok elfutni. Nem állnék most itt, ha minden alkalommal sarkon fordultam volna, amikor valamilyen lehetetlennek tűnő akadályba ütköztem. Nem ma fogok meghalni."

Értékelésem:
Vannak olyan könyvek az ember életében, amikről egyszerűen tudja, hogy örökre kitörölhetetlen nyomot hagytak a lelkén, mint például Cassandra Clare Árnyvadász univerzuma vagy a Grisaverzum. Ezek mind olyan fantasy remekművek, amelyek szerves részét képezik nem csak az eddigi olvasmányélményeimnek, de a mindennapjaimnak is, hiszen a szereplőkkel átélt közös kalandok ugyanúgy a lényemmé váltak, ahogy a történeteket elmesélő tinta is eggyé válik a papírral, amire nyomtatják. A Negyedik Szárny is egy pontosan ilyen utazás, amit úgy megszerettem, hogy biztosan nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Violettel együtt sárkányháton lovagoltam, mert annyira lenyűgözött a Rebecca Yarros által alkotott világ, hogy újra és újra vissza fogok térni hozzá. 
Instagram: @koffertzitzah

Violet Sorrengail első pillantásra nem hogy teljesen átlagos lánynak tűnik, de még hátránnyal is indul az életben, hiszen rendkívül törékeny és sebezhető, ami nem könnyíti meg a dolgát, hogy sárkánylovas váljon belőle. Az elmúlt 20 évet szeretett könyvei között töltötte, s mindig is az volt a terv, hogy a továbbiakban is az írnokok sorait erősítse felhalmozott tudásával. Édesanyja azonban máshogy dönt, így Violet egyik pillanatról a másikra azon kapja magát, hogy rendkívül nagy veszélyben van az élete, s a halál alig várja, hogy lecsapjon rá és magával ragadja - akár egy másik kadét, egy versenytárs, egy barátnak hitt ellenség, vagy egy sárkány képében. Számos feladattal, testi és lelki erőt próbára tévő kihívással kell megküzdenie a Lovasok Kvadránsában: különbséget kell tennie jó és ártó szándék között, el kell döntenie, kiben bízzon, ki kell dolgoznia egy tervet, hogy élheti túl az előtte lévő kegyetlen napokat - vagy ha szerencséje van, hónapokat, s mindenáron el kell kerülnie Xaden Riorsont, ha nem akar a biztos a halálba sétálni.

Elkerülni, igen, legalábbis semmiképp sem csípős megjegyzésekkel feldühíteni, rajta felejteni a szemét az edzések során, s nem azon gondolkozni, hogy vajon milyen lehet megérinteni a haját és az izmait - csak hogy egy pár dolgot említsek.

Nem szoktam túl gyakran elolvasni mások véleményét, mielőtt belekezdek egy könyvbe, mert nem szeretem, ha bármi befolyásol, de egy kis tájékozódást most megengedtem magamnak (igazából elkerülhetetlen is volt, mert mindenhol ez jött szembe velem), és gyakran láttam olyan gondolatokat, hogy lassan indul be a könyv. Fel kellett tennem magamban a kérdést, hogy aki így látja, az olvasott-e már egyáltalán korábban igazi fantasyt, ugyanis pontosan így kell történnie egy világ, egy társadalmi rendszer, egy összetett cselekménysorozat felépítésének. Nem feltétlenül kell, hogy az első 3 oldalon már minden megtörténjen, nem kell, hogy a szerelmi szál a kezdetekkor kiteljesedjen és nem kell, hogy minden információval minél gyorsabban, ha lehet azonnal ellássanak minket. Ez egy majdnem 800 oldalas tégla, nem egy könnyed young adult regény, amit egy 20 perces buszúton állsz neki olvasni, hogy kikapcsolj. Engem már az első fele is annyira magával vitt, hogy még éjszaka is az olvasottakon pörögtem, és egyrészt hamar el akartam jutni a végére, hogy megtudjam, mi lesz ebből, másrészt minél lassabban, mert akkora élvezetet nyújtott részese lenni Violet kibontakozásának, aki talán pont azért olyan erős lélekben, mert mások gyengének látják. Alacsony, még a szél is elfújja, de az esze hihetetlenül éles és a szíve is a helyén van, s rengeteget változik és fejlődik a történet során. Öröm nézni, ahogy egyre jobban elkezdi értékelni önmagát, nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon, és nem akar megfelelni senkinek, csakis önmagának. Azaz minden a helyén van ebben a könyvben, nagyon szépen építkezik a történet, az izgalmak sem kerülnek el minket, és az információk adagolása is remekül ki van számítva. 

Úgyhogy csakis azt tudom tanácsolni mindenkinek, aki még nem olvasta a Negyedik Szárnyat, hogy ne várjon vele tovább, mert egy hihetetlen élményből marad ki, amit nem érdemes halogatni. Erős hősnő, veszélyes rosszfiú, végzetes kalandok, szívet tépő sorsok és igaz barátságok várnak arra, aki maga is lovassá akar válni - és akkor a lényeget, a sárkányokat még nem is említettem! Ez azért mindent visz, nem?

Értékelés: 5/5

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :

További bejegyzések, értékelések:

Megjegyzések