Sorozat: Áttűnő világok (2.)
Műfaj: sci-fi, romantikus
Megjelenés éve: 2023
Kiadó: Magánkiadás
Oldalszám: 196 oldal
Értékelése Molyon: A friss megjelenés miatt még nem érhető el %-os értékelés.
Köszönöm az írónőnek a recenziós példányt!
Therion-alfa anomáliáktól terhes, fagyosan szép világa lila fényben dereng az égen kristálypontokként felragyogó, távoli napok alatt. Bár még tart az Átmenet, hamarosan érkezik a Csillagidő, és vele az új fázis, annak váratlan eseményeivel.
Az Új Éra különítménye az utolsó befogott Jel iránymutatása szerint visszatért Felyren hideg bolygójára. Ám a kezdeti remény, hogy a kódolt üzenetek megfejtésével Felyren stabil otthont biztosít számukra, és végre megállapodhatnak, hamar szertefoszlik. Egy rövid nyugalmas időszakot követően a közelben keringő kisbolygók pályaadatai furcsa eltérést mutatnak, és egy szokatlan meteortevékenység is arra enged következtetni, hogy a Jelek felkutatása még nem ért véget.
Joshua a Jelkereső Különítmény tagjaként nem csak a Jelek miatt aggódhat: ő lett az Új Éra egyetlen olyan Végrehajtója, aki jelölést kap a papi pozícióra. A teljesítendő feladatok azonban erőteljes maradványreakciókat idéznek elő benne, emlékeztetve őt a múlt szörnyűségeire. Idővel pedig olyan döntések meghozatalára kényszerül, amikre nem biztos, hogy felkészült, s felmerül a kérdés: vállalja e a következményeket?
Nem ő az egyetlen, akinek személyes kihívásokkal kell szembenéznie: Kall, az Új Éra kivételes képességű Végrehajtója is hazatér Felyrenre. Szeretné tisztázni a múltjával kapcsolatos kérdéseket, de választ keres arra is, hogy vajon mi az a látomások formájában felbukkanó, borzalmaktól terhes hely, ahol ő mint Sötét Kall van jelen, és ahol egy teljesen más történetet írnak az empata lánnyal, G.g. vel.
Ahogy az Új Éra tagjai ismét rálépnek a Jelkeresés útjára, és egyre közelebb kerülnek az áhított válaszokhoz, úgy válik világossá számukra, hogy egy olyan világban élnek, ahol semmi sem az, aminek látszik, és ha elmozdítják az igazságot rejtő fátylat, talán nem vár rájuk más, csak jéggé fagyott messzeségek.
"Tudta, hogy amit valójában a férfi iránt érez, azt a létezésük síkján nehezen lehetne szavakba önteni. G.g. arra gondolt, hogy ha van is rá szó, aminek segítségével megkísérelhetné megfogalmazni, hogy Kall mit jelent neki, azt bizonyosan egy felsőbb világ őrzi elrejtve, és az Új Éra egész armadája kevés lenne ahhoz, hogy felkutassák."
Értékelésem:
A Jéggé fagyott messzeségek az előző rész után főleg G.g. és Kall kapcsolatára, valamint múltjára jelenére és jövőjére koncentrál. Ez a kötet így tehát azoknak szól, akik az eddigi izgalmaktól kicsit elhatárolódva szeretnék jobban megismerni e két ember - vagy inkább teremtmény - kötődésének gyökereit. Emellett a jelkeresés is folytatódik, így az akciódús kalandok sem maradnak el, bár most kevésbé ez adja a történet fő ritmusát, inkább a háttérben maradva finoman vezeti előre a cselekményt.
Soha nem volt kérdés, hogy Kall és G.g. mennyire kiegészítik egymást, s mennyire összeillenek, ám ez az érzés ebben a részben teljesen áthatja a sorokat. Kettejükről olvasva átélhetjük a köztük húzódó mély harmóniát és végtelenül erős kapcsolódást, melyet már nem lehet szavakba önteni. Annyira jól kezelik a folyamatosan eléjük gördülő akadályokat, hogy a nyomasztó kérdések ellenére is úgy érződik, egy zárt buborékban élnek, védve az idő és a külvilág ártó hatásaitól. Kitartanak egymás mellett a legnehezebb időkben is, mikor G.g. józan eszét féltve menekül vad rémálmai elől, Kall pedig félelmetes és fájdalmas múltja nyomába ered. Sajnos még mindig rengeteg akadály áll azelőtt, hogy boldog jövőjük képzeletükből kiszabadulva valósággá váljon, s számtalan nehéz harcot kell megvívniuk nem csak a külvilággal, de saját magukkal is, mégis teljesen biztosak lehetünk abban, hogy nincs az a negatív erő, amit kettejük kapcsolata ne tudna legyőzni.
 |
| Instagram: @koffertzitzah |
Közben Felyren sem pihen, s a régi csapat egy része újra összeáll, hogy eddig tapasztalataikat latba vetve megfejtsék a gyönyörű és titokzatos bolygó titkait. Kalandjuk most sem veszélyektől mentes, ám újra és újra bebizonyítják, hogy élnek még azok az értékek a szívükben, amiért jövőbeli otthonuknak érdemes őket közelebb engednie magához. G.g. szemén keresztül Therion-alfa tájaiból és színeiből is csodálatos felvillanásokat láthatunk, szomjazott a lelkem minden egyes lenyűgöző látványért, melyet szavakba foglalt. Valahol várom a napot, amikor ez az elképesztő hely minden titkát felfedi előttünk, valahol pedig bízom benne, hogy azért mindig lesz egy-két rejtett kincse, hiszen ez is hozzájárul különlegességéhez.
A Jéggé fagyott messzeségeket olvasni olyan, mint átkerülni egy teljesen más univerzumba, ami tele van jósággal és csodákkal - ám ahhoz, hogy valóban részesei lehessünk, nekünk is bizonyítanunk kell, hogy méltók vagyunk rá. Minden percét élveztem ennek az utazásnak G.g-vel és Kallal, s remélem, hogy minél előbb folytatódik ez a szeretettel, barátsággal, s hűséggel átitatott hihetetlen kaland.
Értékelésem: 5/5
A sorozat további részeiről szóló értékelést itt olvashatod.
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése