Sorozat: Ice Planet Barbarians (1.)
Műfaj: sci-fi, romantikus, erotikus, regény, fantasy
Eredeti cím: Ice Planet Barbarians
Megjelenés éve: 2023
Kiadó: Művelt Nép
Oldalszám: 382
Értékelése Molyon: 80%
Nem evilági, csodálatos szerelmi történet egy földi asszony, Georgie Carruthers és Vektal, egy másik bolygó földönkívüli lakója között.
Azt hihetnénk, hogy nem történhet velünk rosszabb, mint ha elrabolnak minket a földönkívüliek. Mekkora tévedés! A földönkívülieknek ugyanis meghibásodik az űrhajója, és kiteszik a földi nőkből álló szállítmányukat – köztük engem is – egy jégbolygón.
Mivel semmi sem készít fel minket, hogy egy jeges pusztaságban életben maradjunk, és mivel nem hivatalosan engem tekintenek a többiek a vezetőjüknek, elindulok a hóban, hogy segítséget keressek.
És találok is! Egy nagydarab, kék szarvú földönkívüli mutatkozik be, méghozzá…elég elképesztő módon. Vektal kijelenti, hogy a párja, a választott nősténye vagyok, és miattam dorombol a mellkasa. Segít majd, hogy én és a népem életben maradjunk, de ez újabb problémát szül.
Ha segít, hogy ezt túléljük, nem biztos, hogy utána elenged innen…
A nemzetközi könyvszenzáció, mely a TikTok-on vált világőrületté, egyszerre kedves és szexi románc, és közben egy letehetetlenül izgalmas túlélő sztori.
"Remélem, a gyomorkorgásomat nem tévesztetted össze valamiféle párzási hívogatással!"
"Bárhová megy, én boldogan követem. Ő a szívem, a lelkem. Vele rezonálok. A társam."
"– Ha elaludnál közben, majd a számmal párosodom veled, hogy felébredj!
Az arcom mintha azonnal lángra gyúlna.
– Igazából, mi, emberek, csóknak hívjuk…"
Értékelésem:
Sokféle romantikus kapcsolattal találkoztam már: olvastam olyan könyveket, ahol vámpír, vérfarkas, tündér, meg mindenféle egyéb lény szeret bele egy teljesen átlagos emberbe, de hogy egy kék bőrű űrlény legyen a szíveket megdobogtató rajongás tárgya - na, ilyennel még nem volt dolgom. Eleinte nehéz is volt megbarátkoznom a gondolattal, bár egy kis jóindulattal rásüthető az említett férfire, hogy a szarvakat és a farkát kivéve a testfelépítése hasonlít egy emberéhez - utóbbi pedig már átbillentette őt azon a határon, hogy inkább állat kategóriába soroljam, és valamiért mindig egy kék színű hegyi kecske jutott az eszembe, akárhányszor róla volt szó. Valahol a történet közepén már értelmes kommunikációra is képesek voltak a szereplők, így azt hiszem, onnantól lett egy kicsit jobb a helyzet a fejemben és tudtam elfogadni ezt a furcsa románcot.
 |
| Instagram: @koffertzitah |
Georgie egy nap arra eszmél, hogy megszokott szobája helyett egy börtönre hasonlító ketrecben ébred rengeteg megviselt lány társaságában, s az őket őrző lényt mintha egy sci-fi egyik veszélyes szereplőjéről mintázták volna. Nem is csoda, hogy elképesztően be van rezelve, ám még így is ő az, aki valamiféle tervvel képes előállni a szabadulás érdekében. Bátorsága és rendkívül jó helyzetfelismerő képessége valamennyivel jobb helyzetbe segíti a csapatot, így rövidesen egy jégbolygón találják magukat, ahol azonban sajnos semmilyen eszköz nem áll rendelkezésükre, hogy túléljék a rettenetes hideget. Előző akciója után értelemszerűen Georgie lesz az, aki a terület feltérképezésére vállalkozik, hogy aztán a sors Vektal karjai közé sodorja. A több, mint 2 méter magas férfi korábban említett tulajdonságai mellett minden, amire egy kétségbeesett, földönkívüliek által elrabolt lány vágyhat: kedves, figyelmes, gondoskodó, és nem utolsó sorban bizonyos tekintetben olyan adottságokkal rendelkezik, melyekkel valószínűleg egyik földi férfi sem lenne képes versenyre kelni (ha értitek, mire gondolok).
Georgie és Vektal ismerkedése nem indul zökkenőmentesen, rengeteg akadályt gördít eléjük nemcsak a nyelvi különbözőség, de a kulturális és élettani eltérések is: a jégbolygót határozottan nem a Föld lakosainak szervezete számára találták ki. Vektal számos élvezetes helyzetet teremt Georgie számára, de a történet az erotikán kívül rengeteg egyéb izgalomban is bővelkedik, hiszen egy egész idegen bolygó vár felfedezésre. A jégbolygó élővilágának változatossága, az ismeretlen veszélyek minden oldalon új kihívás elé állítják főszereplőnket, nem is beszélve arról, hogy a kék lények párosodási szokásai kicsit gyorsabb ütemben haladnak az emberekénél. S mindez még érdekesebbé válik, amikor Vektal gondolatai közé is bepillanthatunk, s megismerhetjük népe múltját és jelenét, s kiderül, miért ér fel hatalmas csodával az embernők megjelenése törzse életének szempontjából.
Georgie és az elrabolt lányok múltja azonban végig ködbe veszik, s még akkor sem derül ki szinte semmilyen információ előző emberi életükről, amikor a tökéletes alkalom tálcán kínálja magát. Szinte mindannyiukkal kapcsolatban csak a nevüket ismerjük, de hogy kik voltak, mivel foglalkoztak, volt-e családjuk, az végig kérdés marad. Persze a könyv végén erre nagyrészt magyarázatot kapunk - nem egy regényes formának indult ez a történet, hanem inkább sci-fi füzeteknek -, de így utólag ki lehetett volna ezzel egészíteni az előzményeket.
Az Ice Planet Barbarians nagyon egyedülálló könyv a mai természetfeletti lényeket ölelő őrület világában is, s még mindig tud olyan újdonsággal szolgálni, amivel eddig nem rukkolt elő senki. A remek történetmesélés mellett biztosan ez a másik tulajdonsága, amiért annyira felfigyeltek rá s ekkora reflektorfényt kapott. Azon olvasóknak ajánlom, akik számára már kezd kissé unalmassá válni az 50. vámpír/tündér/vérfarkas - ember románcok hasonlósága, s valami igazán újat szeretnének végre kipróbálni.
Értékelés: 5/4
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése