Ruby Saw: Lucy

Műfaj: kalandregény, lélektani, kortárs, romantikus
Megjelenés éve: 2023
Kiadó: Book Dreams
Oldalszám: 170
Értékelése Molyon: 99%

1942 nyarán a világ már teljesen beteg. A betegség neve: II. világháború.
Luan Keito, kínai pilóta kényszerleszállást hajt végre az angol Dawson farm közelében. Pearl Harbor után megváltozik a világ hozzáállása az ázsiai katonákhoz, így Luan nem számíthat semmi jóra a származását illetően. A két fivér, Adam és Sean azonnal a fejébe veszi, hogy jutalom ellenében leadják a férfit a helyi hatóságoknál. Lucy, a legkisebb Dawson azonban másképp gondolja, keresztülhúzza zsarnok testvérei számításait.
Luan és Lucy között barátság, majd szövetség szövődik, aminek hatására a lány felfedezi magában azt az erőt, amiről addig sejtése sem volt. Megszöknek a farmról, majd elindulnak a semleges Svájcba. Az útjuk nem zökkenőmentes. A nyomukban vannak a hatóságok, Lucy testvérei és a portyázók. A háború kellős közepén hajtóvadászat indul két ártatlan ember után.
Vajon megéri kockára tenni egy életet, egy másikért?

"Amíg fájdalmat érzel, addig élsz. Amíg más fájdalmát átérzed, addig vagy ember."

"A háborúkban mindig is voltak különleges és hihetetlen történetek. Az enyém egy közülük."

Értékelésem:
A Lucy egy nagyon érzelmes, mély műre sikeredett, átitatva nosztalgiával, élettel, szerelemmel.
Mindig is csodáltam azokat az írókat, akik rendelkeznek azzal a fajta tehetséggel, ami lehetővé teszi, hogy teljesen átélhessük a leírt érzelmeket, s úgy érezzük, valójában velünk történnek az események: a mi lelkünk és szívünk törik darabokra, együtt sírunk, s együtt nevetünk a szereplőkkel. Ez Ruby Saw-ról is elmondható; ha tőle olvasok, tudom, hogy fel kell készítenem magam a sorai által előidézett érzelmi viharra. 
Instagram: @koffertzitzah


A történetet az idős Lucy meséli el nekünk, vagyis tulajdonképpen a Csak két lépés Észak-ból megismert Headley-nek, akit boldogan üdvözöltem, mint ismerős karaktert. Visszaemlékezései által tanúi lehetünk a 2. világháború idején átélt mindennapos félelemnek és nélkülözésnek, amin a farmon élő Dawson családnak is keresztül kell mennie. Bár mondhatnám, hogy a testvérek legalább egymás szeretetében és bátorító szavaiban vigaszt lelnek, azonban ez nem nincs így: a két fiúnál kevés gusztustalanabb ember létezik a világon, akik nem szégyellik úgy kezelni húgukat, mint egy egyszerű szolgát. Ebbe a képbe csöppen bele Luan Keito hadnagy, aki repülőgépével éppen a farm közelében landol, felforgatva a család életét. Lucy természetéből adódóan kedves, türelmes és gondoskodó, s ösztönösen felismeri a hozzá hasonló, igaz lelkeket, így rövidesen a rokonszenv közelebb hozza őket egymáshoz, ami által egy drámától mentes, de szívfacsaró történetet olvashatunk.

Az egész különlegessége, hogy a végkifejlet nem az, amire a szokásos romantikus regények alapján számíthatunk, hiszen ez nem egy lányregény, hanem a valóságot igyekszik visszatükrözni. Lucy idősebb énje is kissé rezignált, aminek ellenére értékeli és boldog attól az élettől, amit magáénak tudhat, ám ott sorakoznak benne a kérdések, hogy mi lett volna, ha.... Nehéz idők során abból a kevésből kell kihoznunk a legtöbbet, amint van, s ő ezt maximálisan meg is tette.

Rövid, de hatásos történet az elnyomásról, rabságról, emberi kegyetlenségről, és a felmerülő reményről, ami az ilyen nehéz időkben még nagyobb kapaszkodót jelent a kétségbeesett lelkeknek. Lucy és Luan története megmelengette a szívemet, és eszembe juttatta, hogy csak egy életünk van, amit igyekeznünk kell megbánások nélkül leélnünk. S hogy vannak olyan ketrecek, melyek zárjához saját bátorságunk a kulcs, csak önmagunkra kell találnunk ahhoz, hogy szárnyalhassunk.

Értékelés: 5/5

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :

További bejegyzések, értékelések:

Megjegyzések