Műfaj: pszicho-thriller, misztikus, regény
Eredeti cím: I See You
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: Álomgyár
Oldalszám: 462
Értékelése Molyon: 82%
Mindennap mögéd férkőzik a tömegben. Most már a neved is tudja.
Zoe Walker megpillantja a saját fényképét egy londoni újság apróhirdetés-rovatában. Magyarázat nincs: csak egy szemcsés fotó, egy weboldalcím és egy telefonszám. Zoe megmutatja az újságot családjának, akik meg vannak győződve róla, hogy a képen a nő egyszerűen csak hasonlít rá. Másnap azonban az újságban újabb fotó jelenik meg, egy másik nőé, majd a következő napon megint egy másiké. Zoe gyanakodva figyeli a híreket, és hamarosan összefüggést talál a képek között: a nők bűncselekmény áldozatai lettek.
Zoe paranoiája egyre növekszik. Valami tévedés történt? Véletlen egybeesés? Vagy valaki azt teszi, amire a jelek utalnak: a képeken lévő nők minden egyes mozdulatát árgus szemmel követi?
Clare Mackintosh #1 Sunday Times bestsellere egy rémálomszerű, egyben zseniális pszichológiai thriller, amelyben a szerző lecsupaszítja a félelmeinket és veszedelmes játékra hív.
"Mindannyian a szokásaink rabjai vagyunk. Még te is.
Ugyanazért a kabátért nyúlsz mindennap; ugyanakkor mész el otthonról minden reggel. Van egy kedvenc helyed a buszon és a vonaton…"
"Közeli felvétel egy arcról, de jól látszik a szőke haj és a fekete pántos póló egy darabja is. Idősebb a bájait kínáló többi nőnél, de egy ilyen szemcsés fotóról nehéz pontosan meghatározni a korát. Csakhogy én tudom, hány éves. Tudom, hogy negyven.
Mert a nő a hirdetésben én vagyok."
Értékelésem:
Nem nyújtott számomra akkora élvezetet ez a könyv, mint vártam, de egyáltalán nem mondanám azt, hogy nem volt elgondolkodtató és érdekfeszítő. Azt hiszem a Húsz óra a halálig c. kötetéből hasonlóan itt is azt vártam, hogy a cselekmény tele lesz fordulatokkal és nyomást helyez az olvasóra, de ez a könyv lassabb tempójú volt és kevésbé szólt nagyot. Így nem a Látlakot nevezném az írónő legkiemelkedőbb alkotásának, de ennek ellenére bátran ajánlom a thrillerek kedvelőinek.
Zoe egyik nap megpillantja saját fotóját egy újság hirdetései között, mégpedig azon a helyen, ahol a hölgyek párt keresnek maguknak és egyéb szaftos szolgáltatásokat kínálnak az olvasók figyelmébe. Egy ideig reménykedik abban, hogy elméje tréfát űz vele, s valójában nem ő a képen látható nő, azonban hamar kiderül, hogy nem ő az egyetlen, akit ilyen módon támadnak hátba. Főleg akkor válik érdekessé a sztori, amikor kiderül, hogy a korábban megjelentetett nők közül páran bűncselekmények áldozatai lettek, így Zoe jogosan kezdi el magát veszélyben érezni.
 |
| Instagram: @koffertitzah |
Közben egy nyomozó, Kelly szemszögét is olvashatjuk, aki kétségbeesetten szeretne újra komoly ügyeken dolgozni, s végre kiszállni a metrórendőrség csapatából. Az ő családi problémái sem hétköznapiak, azonban csak egy olyan alkalmat éltem át a szálak felgöngyölítése kapcsán, amikor azt tudtam mondani, hogy igen, ez okos húzás volt. S még az események tetőpontja sem ígért heves szívdobogást, mindössze pár perc erejéig aggódhattam, hogy itt valami veszélyes dolog fog történni, mert ahogy elkezdődött az izgalom, már véget is ért - ugyanis egyszerű volt rájönni, mi zajlik valójában. Ahogy a megérzésem beigazolódását nem követte semmilyen extra dolog, úgy éreztem, itt veszett el egy kissé a történet a szememben, a várt fordulat nem következett be. S bármilyen hihetetlen, az utolsó oldalak meglepetése sem ért váratlanul, mert pontosan arra számítottam, ami történt.
Bármennyire is negatívnak tűnhetnek az előző sorok, ennek ellenére tényleg egész jó történet a Látlak, hiszen van benne egy kis mélység is, ami gondolkodásra készteti az olvasót. Az emberek bizonyos szinten szeretik a megszokott dolgokat, van néhány berögzült szokásuk, ami biztonságot nyújt számukra - nekem például pontos forgatókönyvem van a reggeli készülődéshez, amit szinte percre pontosan követek, hogy véletlenül se késsem el a munkából. Más, mint például Zoe, mindig ugyanazzal a vonattal megy és érkezik haza a nap végén, mindig ugyanabba a kocsiba száll és a megszokott helyére ül, tehát ha valaki munka után meg akarja őt találni, nem lesz nehéz dolga, hiszen állandóan ugyanazt az útvonalat járja be, bármi változtatás nélkül. A könyv többek között ennek veszélyére és monotonitására is megpróbál rávilágítani, hogy vegyük észre azt a mókuskereket, amiben olyan sokan élünk.
Értékelésem: 5/3,5
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése