Vi Keeland: Vonzó hagyaték

Műfaj: new adult, erotikus, romantikus, regény
Eredeti cím: The Rivals
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: Álomgyár
Oldalszám: 364
Értékelése Molyon: 88%

Szenvedélyes vágy és örökölt gyűlölet.
A küzdelem Weston Lockwood és köztem évtizedekkel a születésünk előtt kezdődött. A nagyszüleink a legjobb barátok és üzlettársak voltak, legalábbis a nagyapám esküvője napjáig – ekkor a menyasszony kibökte, hogy képtelen hozzámenni feleségül, mert Weston nagyapjába is szerelmes. A két férfi éveken át nagy harcot vívott Grace Copelandért, aki egyébként szintén az üzlettársuk volt, azonban egyikük sem tudta teljesen megszerezni a nő szívét. Végül hárman háromfelé mentek.
A nagyapáink mást vettek feleségül, és a két férfi ádáz ellenfelekké vált az üzleti életben is. Apáink is folytatták az idővel megszokott küzdelmet. Majd Weston és én is. Igyekeztünk a lehető legnagyobb távolságot tartani egymástól. Az a nő azonban, aki miatt egykor kirobbant a háború, meghalt, és a világ egyik legértékesebb szállodáját váratlanul a nagyapáinkra hagyta, hogy osztozzanak meg rajta. Úgyhogy most itt vagyok egy szállodában azzal az emberrel együtt, akit születésemtől fogva gyűlölnöm kellene, és próbálom megoldani ezt az örökül kapott, bonyolult helyzetet.
Szokás szerint hamar egymás torkának estünk. Szívből gyűlöltem Weston Lockwoodot: magas volt, okos, fennhéjázó és túlságosan is jóképű. Tűz és víz voltunk. A családunk már megszokta a háborúskodást. Azonban volt egy apró kis gond. Valahányszor összevesztünk Westonnal, végül valahogy mindig az ágyban kötöttünk ki.
A New York Times bestsellerszerző, Vi Keeland az év legszenvedélyesebb romantikus történetét hozza el az olvasóknak.

"– Tudod, mi értelme van az akadálynak?
– Micsoda?
– Próbára tesz, hogy érdemes vagy-e a győzelemre."

"Abban hiszek, hogy vannak emberek, akik beférkőznek a szívünkbe és ott maradnak, annak ellenére, hogy fizikailag már régen nincsenek jelen."


Értékelésem:
Annyira szívmelengető volt ez a történet - főleg az utolsó, ünnepies hangulatú jelenetével -, hogy még mindig kissé elérzékenyülve írom ezt az értékelést. Nem kedvelem, ha annyira romantikus egy könyv, hogy a végére szó szerint cuppognak a lapok a csöpögős szövegtől, de Keeland pont megtalálta azt a mértékű érzelmességet, ami olvasás közben endorfint szabadít fel és mégsem mászunk tőle a falra.

Sophia és Weston családja évtizedek óta gyűlölik egymást egy régi történet miatt, így a feszültség ismét testet ölt közöttük, amikor Lockwood és Sterling nagyapa közös volt szerelme halála után egy szálloda 49%-át hagyja mindkettejükre. Végül azé lesz a vezetés joga, aki egy árverés alkalmával több pénzt kínál a fennálló részért. Sophia és Weston ebből kifolyólag rövid ideig lehetőséget kap arra, hogy közösen vezessék a The Countesst, s innentől lesz igazán érdekes kettejük viszonya.
Instagram: @koffertzitzah

Egyikük sem titkolja másik iránti vágyát, és egészen addig mondhatni nyugodtan folyik titkos viszonyuk, míg - várhatóan - el nem mélyül a kapcsolatuk és közbe nem szólnak az érzelmek. Sophia nagyon erős nő, igazi példakép, tökéletes üzletasszony, aki remekül végzi a dolgát. Magabiztos, hihetetlen energiát közvetít és józanul gondolkozik, valamint még a lelke is jó, ezáltal képes meglátni Weston azon oldalát, aminek létezését ő maga nem hajlandó elfogadni. A férfi testvére 5 évvel az események előtt elhunyt, s Weston joggal gyaníthatja, hogy egész életében nem jelentett mást családja számára, mint nővére szervdonorját. Nem látja magában a jót, elcseszettnek gondolja magát, aki nem érdemes mások szeretetére, hiszen még a számára legfontosabb embert sem tudta megmenteni a betegségtől. A kívülről magabiztosnak tűnő nőcsábász belül komoly önértékelési problémákkal küzd, nem beszélve arról, hogy az alkohollal való viszonya sem volt mindig kiegyensúlyozott. Sophia és Weston között nagyon erős testi vonzalom van, így az erről szóló jelentekből sincs hiány, ugyanakkor lelkileg is egyre jobban kötődnek egymáshoz, s támaszt jelentenek a másik számára. Kétség sem férhet hozzá, hogy tökéletes párt alkotnak.

Nagyon szerettem róluk olvasni, történetük kikapcsolódást nyújtott, s bár előfordult egy-két drámai esemény, ezek sem lettek annyira túlzásba víve, hogy kliséként hassanak. Természetesen érzelmeik alakulása és a bonyodalom tárgya valamennyire előre látható, viszont ez a kiszámíthatóság csak az olvasás élvezetéhez tesz hozzá. :) Így azoknak ajánlom a Vonzó hagyatékot, akik úgy érzik, most valami könnyedebb szerelem részesei lennének, ami nincs túlbonyolítva és mosolygásra készteti az embert.

Értékelés: 5/5
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :)

Megjegyzések