Sorozat: Ne érints (4.)
Műfaj: fantasy, ifjúsági, disztópia, sci-fi, romantikus, regény
Eredeti cím: Restore Me
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Gabo
Oldalszám: 400
Értékelése Molyon: 85%
A lány, aki képes a puszta érintésével ölni, most a kezében tartja a világ sorsát.
Juliette és Warner története egy felvillanyozó új részben folytatódik Tahereh Mafi New York Times bestseller Ne érints-sorozatának negyedik részében.
Juliette Ferrars azt hitte, győzött. Átvette az irányítást a 45-ös szektor fölött, kinevezték Észak-Amerika új főparancsnokának, és maga mellett tudhatja Warnert is. De amikor bekövetkezik a tragédia, szembesülnie kell a sötétséggel, amely egyszerre gyülekezik körülötte és a saját lelkében.
Kivé válik a viszontagságok során? Képes lesz élni a hatalommal, amely a rendelkezésére áll, és a jó szolgálatába állítani?
"Akik nem értenek, mindig kételkedni fognak benned."
"Ez az új munka sok nekem.Kiderült, hogy a politika olyan tudomány, amit nem értek. Megölni valakit, összetörni valamit, lerombolni dolgokat? Azt értem. Méregbe gurulni és háborúba indulni, azt értem. De türelmesen játszani ezt a zavaros sakkjátszmát egy rakás idegennel a világ minden tájáról?
Egek! Úgy szeretnék inkább lelőni valakit!"
Értékelésem:
A harmadik kötettel kapcsolatos érzéseim - miszerint a csúcson kellett volna abbahagyni a sorozatot - tovább fokozódtak a negyedik rész olvasása közben. Valahogy az előzőnél annyira éreztem valaminek a végét, hogy eljött a lezárás és egy jó kis epilógussal be lehetett volna mutatni, mit hoz a jövő, erre a negyedik rész teljesen olyan, mintha az első indult volna újra.
Juliette-nek sikerült az, ami eddig éltette, amiért eddig dolgozott, ám arra nem gondolt, mi történik, ha megdől a hatalom, az emberek összezavarodnak és felüti a fejét a káosz. Bárhogy is van, örök igazság, hogy a népnek kell egy tekintélyszemély, aki vezeti őket, legyen szó bármilyen politikai helyzetről. Nagyon érződik, hogy a lány mennyire fiatal, mennyire keveset élt, és mennyire nem ért ahhoz, hogy kell egy ekkora csoportot vezetni. Beleesik abba a hibába, amibe oly sokan - küzd valamiért, de azzal már nem számol, ha sikerül elérnie, mi történik azután. Sőt az, hogy van azután, minimális szinten merül fel a gondolatai között, csak a nagy egész idealizált álomvilágot látja, de a részletekre már nem gondol. Nem teszi fel magának a kérdéseket, hogy megvan-e a kellő kompetenciája ahhoz, amire vállalkozik - vagy ha fel is teszi, inkább félresöpri őket.
Tudom, hogy nem lehetek rá mérges, mert ő is csak egy ember, egy fiatal lány, minden nélkül, család nélkül, aki sokáig a világtól elzárva élte az életét, kínok és fájdalmak között. Mégis egyszerre érzek dühöt és szánalmat iránta, és még csalódott is vagyok, mert a szemem előtt vált érett, erős nővé, aki képes volt megmutatni a világnak, hogy szinte szó szerint istennő válhat egy megtört, elnyomott lélekből. Mafi az egekig emelte a főszereplőt, aztán újra a sárba tiporta az önbecsülését, hogy kezdhesse az egészet elölről. Ezért is érzem azt, hogy megint ugyanott vagyunk, ahol a történet hajnalán, mert Juliette visszasüllyed ugyanabba az állapotba, csak kevésbé felemelő gondolatok nélkül. Igen, ez volt a másik dolog, ami zavart: hogy az írónő olyan kiváló érzékkel rendelkezik ahhoz, hogy leírja a leírhatatlant és gyönyörű, kifejező szavakba öltöztesse a valóságot, hogy nem értettem, miért nem használta ezt a tehetségét. Ami miatt beleszerettem ebbe a sorozatba, az most majdnem teljes egészében kiveszett a sorok közül, nagyon kevés művészi gonddal megalkotott mondatot fedeztem fel.
Mindenki megváltozott, Warner is veszített vonzó magabiztosságából. Nem szimpatikus az a húzása, hogy teljesen félreáll Juliette érdekében, és mindent az oldalvonalról figyel. Valahogy nem volt önmaga, így az iránta való rajongásom is csökkent.
Az utolsó oldalakat pedig leesett állal figyeltem, ez-nem-lehet-igaz érzéssel. Ennél drámaibb és katasztrofálisabb végkifejletet nem is tudtam volna elképzelni. Kíváncsi vagyok rá, mi lesz ezután, hogyan vehet még ez a történet felívelő fordulatot - bár az is igaz, hogy annyi negatív dolog esett meg a szereplőkkel, hogy ebből a szituációból máshová nem vezethet az út, csak felfelé.
Nagyon sajnálom, hogy nem jelent meg magyarul a következő kötet, de angolul mindenképpen el fogom olvasni, mert megérdemel mégegy esélyt. Nagyon remélem, hogy nem fogok csalódni.
Értékelés: 5/3,5
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése