Sorozat: Sinners of Saint (2.)
Műfaj: dark romance, new adult, romantikus, regény
Eredeti cím: Ruckus
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 496
Értékelése Molyon: 95%
Ha valami romlott és piszkos és szórakoztató – akkor benne vagyok! És ez a lány? Úgy tűnt, igazán szórakoztató lenne megrontani.
ROSIE
Azt mondják, hogy az élet egy gyönyörű hazugság, a halál pedig egy fájdalmas igazság. Igazuk van. Senki sem keltett bennem elevenebb érzést, mint az a pasi, aki állandó emlékeztetőül szolgál arra, hogy a napjaim meg vannak számlálva. Ő az én fényes, tiltott gyümölcsöm. Egy hatalmas illúzió a kegyetlen valóságommal szemben. Ráadásul a nővérem exbarátja. Mielőtt azonban elítélnél, egyvalamit tudnod kell: én láttam meg őt először. Én sóvárogtam utána először. Én szerettem bele először. Tizenegy évvel később pedig besétál az életembe, és egy második esélyt követel. Dean Cole akar lenni az én Bronzlovasom. De az én időm lejár. Nem olyan vagyok, mint mások. Van egy betegségem. Néha én győzedelmeskedem felette, máskor a betegség felettem. A lovagom, fehér lovon, végre megérkezett. Remélhetőleg még nem túl későn.
DEAN
Azt mondják, hogy a legfényesebb csillagok égnek ki a leggyorsabban. Igazuk van. Ez a csaj teljesen felvillanyoz. Pimasz és szarkasztikus, de hatalmas a szíve. Egy olyan világban, ahol minden fénytelen, úgy ragyog, mint a kicseszett Szíriusz. Tizenegy évvel ezelőtt a sors elválasztott bennünket egymástól. Nem fogom hagyni, hogy ez ismét megtörténhessen. Kész küzdelem közel kerülni hozzá, de nem a semmiért nevez mindenki Ruckusnak, vagyis Bajkeverőnek. Rosie LaBlanc hamarosan megtapasztalhatja, milyen az, amikor teljes erőbedobással harcolok valamiért. És a meghódítása minden más győzelemnél édesebb lesz.
"A könyörületnél viszont nincs jobb dolog a világon. Ez az oka annak, hogy előbb vagy utóbb minden háború véget ér."
"Amikor valami jó dolog hullik az öledbe, nem egyszerűen belekapaszkodsz a nyavalyásba, olyan keményen markolod meg, hogy majdnem összetörik a kezedben."
Értékelésem:
Ruckus és Rosie szívfacsaró szerelme egyszerre fakasztja mosolyra és könnyekre az embert. Dean más, mint Vicious, és aki az előző kötetért odavolt, ezt is meleg szívvel tudom ajánlani számára, bár kissé más hangvételű történetre számítson.
Rosie a korábbiakból ismert Emilia húga, akiről eddig is tudtuk, hogy beteg, de most végre az ő szemén keresztül át is láthatjuk, milyen nehéz életet él. A cisztás fibrózisban szenvedő emberek átlagéletkora a könyv szerint kb. 37 év, és Rosie ennek nagyon is tudatában van. Mindennapjait igyekszik örömmel megtölteni, kiélvezni a jobb pillanatokat, hiszen az élet önmagában is túl rövid, hát még akkor, ha az ember tudja, hogy nagy eséllyel fele annyi ideje van a földön, mint ahogy az várható lenne. Ez a szemlélet engem nagyon megfogott, és bár sajnálom, hogy ilyen áron jelent meg a könyvben, teljesen tudtam vele azonosulni, hiszen én is ilyen gondolkodású lény vagyok. Még az sem tudott zavarni, hogy egy újabb olyan szerelmi történetet olvasok, amiben az egyik fél betegségben szenved, mivel itt nem azon volt a hangsúly, hogy az illető sajnáltatja magát és már a saját temetési dalát írja minden egyes oldalon, hanem pont az ellenkezőjéről: arról, hogy az élet értelme maga az élet. Na meg persze a szerelem.
 |
| Instagram: @koffertzitzah |
Dean-ről nem véletlenül mondtam, hogy más, mint Vicious, benne nem rejlik akkora erejű sötétség, mint a jól ismert gonosztevőben, de azért ez a pasi se semmi. Jószívű, az igaz, törődik másokkal (bár ritkán engedi, hogy ezt bárki is észrevegye), és bizony neki is megvan a maga keresztje, aminek napvilágra kerülése jó ideig várat magára. Ráadásul az írónő se semmi, teljesen félrevezeti az olvasót ennek kapcsán, s mikor Dean feltárja múltját Rosie előtt, s a lánnyal együtt mi is megismerhetjük a férfi sötét történetét, az állunk egészen a padlóig esik. Velem legalábbis ez történt, mert akkora meglepetés ért a lelepleződéskor.
Egyszóval hihetetlen ez a páros is, és annak ellenére, hogy az ő szerelmük nem olyan szélsőséges, mint Emiliáé és Vicious-é, mindkettejüket sikerült megszeretnem - csak őket egészen másért. Egyébként a könyv első fele vontatottabb tempójú, amivel nincs is baj, mert aztán olyan lavina zúdul a nyakunkba, hogy az utolsó 80 oldal során az ujjaink a borítóhoz tapadnak.
Minden elismerésem az írónőé, mert egy látszólag százszor elmesélt történetet meg tudott úgy írni, hogy újat mutasson, és ne legyen klisés. Ez nem az a könyv, amit a könyvesboltban járva csak azért veszel meg, mert valami erotikus tucatsztorira szomjazik a lelked, hanem amit azért, mert tudod, hogy a szereplők a szívedbe fognak költözni.
Értékelésem: 5/5
A sorozat további részeinek értékelését itt olvashatod.
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése