Stephanie Wrobel: Bocsáss meg, Rose Gold!


Műfaj: pszicho-thriller
Eredeti cím: Darling Rose Gold
Megjelenés éve: 2020
Kiadó: Alexandra
Oldalszám: 400
Értékelése Molyon: 87%

Élete első 18 évét Rose Gold Watts abban a hitben töltötte, hogy súlyos betegségben szenved. Szondán keresztül táplálták, a haja csomókban hullott, mindent kihányt, a gyengeségtől kerekesszékbe kényszerült. Egy nap rendőrök jelentek meg náluk, és bilincsbe verve vitték el az anyját. Rose Gold varázsütésre meggyógyult.
Patty 5 évet ült a börtönben lánya szándékos megbetegítése miatt. Szabadulása után Rose békejobbot nyújt anyjának és befogadja otthonába, két hónapos kisfia mellé. Vajon meg lehet bízni az asszonyban, és Rose tényleg megbocsátott az őt csaknem két évtizeden át kínzó anyjának, vagy valami teljesen máson töri a fejét?

"Amikor a legtöbben visszaemlékeznek a gyerekkorukra, gondolom a nagyi csokis sütijére gondolnak, vagy a tengervíz és a kókuszos naptej édeskés-sós illatára, meg a leégésre egy hosszú nyári nap után.Amikor én a gyerekkoromra gondolok, fertőtlenítőszagot érzek."

Értékelésem:
Erre a könyvre egy szó létezik, de az tökéletesen kifejezi, mivel fogsz találkozni olvasás közben: beteg. Nem a fizikai betegségekre gondolok, amikkel Rose Gold élete nagy részében küzd, hanem valami sokkal elborultabbra: az elme betegségére. Merthogy itt nem csak "szimplán" arról van szó, hogy egy édesanya Münchausen-szindrómájának áldozataként évekig mérgezi és kezelteti lányát, hanem jó pár sokkal durvább dologról. Nem is tudom, hogy a két főszereplő közül ki az ijesztőbb: az édesanya, vagy maga Rose Gold.
Instagram: @koffertzitzah

Patty éveken keresztül abban a tudatban nevelte lányát, hogy az beteg, s már egészen kisbaba kora óta orvosokhoz cipelte, mindenféle vizsgálatoknak vetette alá, s szó szerint élvezte a velük járó izgalmakat. Ennek következtében a lány ugyanezen gondolatokkal a fejében nőtt fel, s soha fel sem merült benne, hogy édesanyja talán nem mond igazat, vagy egyes dolgokkal kapcsolatban nem a teljes valóságot árulja el neki. Mondhatni, hogy egy véletlen folytán szólalnak meg Rose Gold fülében a vészcsengők, s miután anyját bebörtönözik, végre teljes életet kezdhet élni.

Patty szabadulását követően váltott szemszögből, múlt s jelen váltakozásával lehetünk tanúi ennek az eltorzult anya-lánya kapcsolatnak, s a cím által előrevetített Rose Gold-féle megbocsátásnak, amitől leesik az olvasó álla. Fontos témaként jelenik meg a nevelés kérdése is, s az, mi minden sülhet el rosszul, ha az ember lelke kiskorától kezdve sérül, s élete folyamán is egyre több szenvedést kell elviselnie. A könyv által bemutatott példák persze a legrosszabb forgatókönyvek közé tartoznak; nem történik meg mindenkivel az, ami a két főszereplővel.

Érdemes kivárni a könyv végét, de az az igazság, hogy a történet folyása elzárkózik a nagyobb események elől, és más nagyon nem motivál a lapozásban, csak a kíváncsiság, hogy mi lesz ebből, mi az, ami a szereplők fejében ténylegesen lezajlik - merthogy mindketten vetítenek az olvasónak, az biztos. Még a könyv végeztével sem vagyok biztos benne, hogy ennyi volt az egész, mert annyira meghízhatatlan ez a páros, hogy tuti a fél sztorit mindketten jelentős módosításokkal ellátva adták elő. Egy harmadik szereplő bevonásával, akiről tudjuk, hogy a 100%-os igazságot adja elő, még lehetett volna dobni ezen. Ezt leszámítva egyáltalán nem rossz a történet. Különlegessége, hogy szinte lehetetlen elhinni a szereplők egyetlen szavát is, s ilyen fondorlatos megoldással más könyvben még nem találkoztam. Egyetlen dolog hiányzik, mégpedig az izgalmas cselekmény, ezért nem is tudom 5 csillagra értékelni.

Azoknak ajánlom, akik szokatlanabb olvasmányra vágynak, ami kilöki őket komfortzónájuk biztonságából.

Értékelés: 5/4

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések