Madeleine Roux: Catacomb ​– Az eltemetett múlt

Sorozat: Asylum (3.)
Műfaj: ifjúsági, horror, thriller, misztikus, regény
Eredeti cím: Catacomb
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 352
Értékelése Molyon: 82%

Néha jobb eltemetni a múltat… Véget ért a gimnázium utolsó éve. Dan, Abby és Jordan a rengeteg átélt kaland után izgatottan kelnek útra egy közös autós kirándulásra, amelyen kipihenik az iskolaévet, és nem gondolnak rá, mi történik majd, amikor véget ér a nyár. Mielőtt azonban megérkeznének New Orleansba Jordan nagybátyjához, a három fiatal észreveszi, hogy valaki követi őket, és fotókat készít róluk. Dan ezután furcsa üzeneteket kap olyasvalakitől,
akire a legkevésbé számított – mivel az illető az előző halloweenkor meghalt. Ahogy Dan egyre mélyebbre ás, hogy kiderítse, ki áll a sorozatos ijesztő események mögött, olyan eltemetett titkokra bukkan, melyek feltárják előtte, kik is voltak a szülei valójában. A szálak egy csoporthoz vezetnek, akik különleges emberek csontjaiból faragnak talizmánokat. A kíváncsiságtól hajtva Dan egyre óvatlanabb. Hogy barátait megóvja, magát sodorja halálos veszélybe.

„Az emberek nem a sorsuk, hanem saját elméjük rabjai.” /Franklin D. Roosevelt/

Értékelésem:
Dan, Jordan, és Abby kalandjai az érettségi után folytatódnak. Bár némi időt távol töltöttek egymástól, az előző kötetekből megismert trió újbóli egyesülése olyan, mintha útjaik egy percre sem váltak volna külön. Kapcsolatukat átszövi a harmónia, a másik megértése, folyamatos támogatása. Jordan úgymond menekül a szülei elől, ezért is költözik nagybátyjához New Orleansba, ahol reményei szerint új, szabad életet kezdhet, és végre önmaga lehet. Abby halaszt egy évet az egyetem előtt, hogy elkészítsen egy karrierjét megalapozó fotósorozatot. Dan pedig múltja nyomába ered, kész rá, hogy fényt derítsen szülei kilétére, választ kapjon rengeteg megválaszolatlan kérdésére.

A történet a New Orleansba tartó autóúton kezdődik, ahol már az első pár óra után érdekes dolgok történnek a kis csapattal; defektet kap az egyik kerék, megjelenik egy furcsa autószerelő, és a társaság arra is rádöbben, hogy valaki a nyomukban van. Az ismeretlen motoros nemcsak, hogy pár lépéssel lemaradva követi őket, de még fényképeket is készít róluk. Az események akkor sem csitulnak el, amikor Danék megérkeznek Jordan nagybátyjához, sőt, akkor indulnak be igazán. Dant ismét hallucinációk gyötrik, és még egy a múltból ismert, halott barátja is üzeneteket küldözget számára.

A Catacomb tartja az előző két rész színvonalát az izgalom tekintetében. Megismerkedünk pár új szereplővel, egy újabb titkos társasággal, napvilágot lát néhány összeesküvés-elmélet, Dan pedig rájön, hogy nem csak apai, de anyai vonalon is érdekes rokoni kapcsolatokkal rendelkezik. A szöveget most is régi fotók gyűjteménye kíséri, de be kell vallanom, most már kevésbé félelmetesek, mint az előző két részben. Itt érzem azt a leginkább, hogy a történet kész, összeáll a kiegészítő fotók nélkül is, amik így nagyrészt erőltetettnek érződnek. Nem rántanak bele úgy az eseményekbe, ahogy eddig, inkább tényleg csak mellékes borzongató eszközök, amik sokszor hatnak inkább nosztalgikusnak, mint ijesztőnek. Ez a folyamatosan váltakozó helyszíneknek is köszönhető. Míg az Asylumban és a Sanctumban a Brookline-hoz kötődött a sötét, különös atmoszféra, itt nincs egy konkrét helyszín, ahol elég időt töltenek a srácok, hogy ez az érzet kialakulhasson. Persze ez a könyv Danre és a szülei múltjára koncentrál, így már egyértelmű, hogy a furcsa események katalizátora ő, és nem egy bizonyos helyszín (ahogy ez eddig is sok esetben volt így, csak esetleg nem ennyire nyilvánvalóan).

Dan, Jordan, és Abby hármasa összeszokott, erős kötelékkel rendelkezik, ami a harmadik kötet után nagyon fog hiányozni, de most már tényleg megérdemlik, hogy egy kis nyugtuk legyen és esélyt kapjanak egy új kezdetre. Nem kifejezetten erőteljes félelemmel, de azért borzongva olvastam a három kötetet átölelő történetüket. Az írónőnek köszönhetően egyedi, különleges élménnyel gazdagodtam az eseményeket kísérő fotók segítségével, melyek megalapozták a könyvek sötét hangulatát. Ahogy azt az Asylum értékélésénél is írtam, ilyennel eddig még csak a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei c. sorozatban találkoztam, így elsősorban még mindig azoknak ajánlom ezt a három könyvet, akik azt is szerették.

Értékelés: 5/4

Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :)


Megjegyzések