Műfaj: krimi, regény
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: Marysol
Oldalszám: 264 oldal
Értékelése Molyon: Az alacsony számú olvasottság miatt még nincs %-os értékelés.
Ezúton is köszönöm Marysolnak a recenziós példányt és a lehetőséget, hogy elolvashassam ezt a nagyszerű könyvet!
Izgalmas könyv a krimi szerelmeseinek.
Marysol K’Owes ismét elvarázsol minket legújabb krimijével, amelyben Shirley, a nyomozónő egy luxushajóútra indul a barátaival. Ám ami egy kellemes búfelejtő nyaralásként kezdődik, izgalmas nyomozássá növi ki magát. Újabb áldozatok és rejtélyek kerülnek elő a semmiből.
De vajon mit keres az ügyben egy aranyszínű madár? Ismét győzedelmeskedik a szerelem?
Izgalmas helyszínek, fordulatokkal teli szövevényes kalandok, rég elfeledett kincsek nyomában. Ebben a lebilincselő krimiben korántsem biztos, hogy minden az aminek látszik.
"Ilyen az emberi természet, valahogy szereti a zűrt."
Értékelésem:
Hogy éreznéd magad, ha egy luxushajós nyaraláson egyszer csak előkerülne egy hulla? Körülötted a nyílt víz, nincs hová menekülni, a gyilkos a fedélzeten tartózkodik, ráadásul szinte az összes utasnál van fegyver.
A nyomozónő, Shirley, éppen pasija emlékét próbálja kitörölni a fejéből, aki ügynök lévén hosszabb időre kénytelen kilépni a nő életéből. Barátaival befizet egy luxushajóval történő utazásra, melynek célállomása Új-Zéland. Ám borzasztó dolog történik: a jachton lévő egyik vendéget lelövik, majd valaki más is meghal, és az utasok érthető módon pánikolni kezdenek.
Shirley úgy érzi, kötelessége utánajárni a dolognak, főleg, hogy megszakadt a kommunikáció a külvilággal, és az utasok egyedül magukra számíthatnak. Barátaival ötletelni kezdenek, bűnjelek után kutatnak, és lassan ráébrednek, hogy egy sokkal hatalmasabb és veszélyesebb dolog közepébe csöppentek, mint elsőre gondolták volna.
A könyv erőssége nemcsak a meglepő események sorozatában, hanem a hangulatában is rejlik. Amellett, hogy minden fejezetben történik valami váratlan, már az eleje is olyan atmoszférát teremt, ami előre jelzi egy nagy dolog közeledtét, felkeltve az olvasó kíváncsiságát. A szereplőket sorban, lapról lapra ismerhetjük meg, ami által lassan kialakul a jachton lévő összes utazóról egy kép a fejünkben, hogy kik is ők, és milyen személyiségek lehetnek. Volt egy idő, amikor rengeteg Agatha Christie-t olvastam, és visszajött ugyanaz a kellemes érzés, ugyanaz a jólesően baljóslatú hangulat, ami az ő krimijeit is kíséri. Tehát a fülszöveg nagyon is az igazat mondja ezzel kapcsolatban, ám emellett Marysol K'Owes könyvével még egyfajta könnyedség is párosul. Történnek benne sötét dolgok, de mégis el tudom képzelni, hogy magammal viszem a strandra, és ott merülök el benne, hiszen a kis humorral és csajos problémáival életközelibbé válik a történet. Tehát nem az a kifejezetten ijesztő és rémisztő krimi, hanem egy könnyedebb fajta, ugyanakkor nagyon sok helyen átjárja az embert a komoly nyomozós hangulat is.
A szereplők is kedvelhetők, nagyon is valósághű karakterek a mindennapi problémáikkal, tökéletlen jellemvonásaikkal. Illenek a történetbe, amit folyamatosan kisebb-nagyobb csavarok, megdöbbentő elemek tesznek színesebbé. Arra pedig, hogy valójában mi történt, nem könnyű rájönni, de aztán a nagy leleplezést kísérő katarzis után minden világossá és logikussá válik.
Amit egy kicsit hiányolok belőle, az az írónő másik történetéről való informálás, ami a Chagall ügy címet viseli. Nagyon elszórtan vannak utalások azt az esetet illetően, és legalább két mondatban szívesen olvastam volna arról, hogy ott mi történt, de mivel erre a könyvre nem volt különösebb hatása, tehát teljesen külön is olvasható a kettő, nem volt annyira zavaró. Lehet, hogy pont az olvasó érdeklődésének felkeltése ezzel a cél, ami végülis tökéletesen van kivitelezve, mert egyrészt eléri, hogy utánanézzünk a másik könyvnek is, másrészt megnyugtató a tudat, hogy van még egy hasonló sztori az írónő tarsolyában.
Nagyon jóleső érzés olvasni ezt a könyvet, szórakoztató, izgalmas, hihetetlenül fel tudja frissíteni az ember lelkét. Olyan, mint egy limonádé egy meleg nyári napon, amit alaposan megbolondítottak némi tömény alkohollal is. Úgyhogy akinek hozzám hasonlóan ez az egyik kedvenc kombinációja, nem nyúlhat mellé a Vanuatu bosszújával.
Értékelés: 5/5
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése