Belinda Bauer: A látó

Műfaj: krimi, thriller, misztikus, regény
Eredeti cím: The Shut Eye
Megjelenés éve: 2019
Kiadó: Lettero
Oldalszám: 392
Értékelése Molyon: 81%

Tegnap még átlagos család voltak: Anna, James és a kisfiuk, Daniel. Egy óvatlan pillanatban azonban az ajtó nyitva maradt, és a kisfiú eltűnt.

Anna mindennap ragyogóra suvickolja a fia lábnyomait a betonban. Az őrület határáig tisztogatja. Számára ennyi maradt Danielből. Aztán felbukkan egy halottlátó.

Vajon a férfi tényleg különleges tehetség? Nem egyszerű sarlatán? Vagy esetleg egy még pokolibb figura, és nem véletlenül került elő? Vajon Anna emlékei mind igazak a történtekről? Miért támadnak látomásai furcsa körökről és egy rejtélyes kertről? Kinek a hangját véli hallani egyre többször, ha nem a kisfiáét?

"…mindenki követ el hibát, de az igazán fontos dolog az, hogy mit csinál az ember utána."

Értékelésem:
A látóban keveredik a misztika és a krimi, mégpedig olyan különös módon, hogy az olvasó maga se tudja eldönteni, mi valós, és mi nem. 

Anna és James kisfia egy nap eltűnik, nem marad utána egyéb, mint pár lábnyom, ami látszólag a semmibe vezet, mintha a gyermek egyszerűen köddé vált volna. A pár élete gyökeres fordulatot vesz, mindketten szinte szellemekként élnek a világban, és különböző módokon igyekeznek megküzdeni a gyász és a remény keverékével, hogy fiúk esetleg mégis életben van. James bejár dolgozni, teszi a dolgát, de feleségétől elhidegül, kinek kényszeres szokásai megijesztik a férfit. Anna ugyanis egész nap többször is kitakarít, és amikor csak teheti, kipucolja a kisfia által az - akkor még friss - aszfaltban hagyott lábnyomokat, mert csak ez maradt neki belőle. A nő egy nap úgy dönt, ellátogat egy templomba, ahol egy látó ígér válaszokat a holtak részéről, s ezzel kezdetét veszi az őrült események hada. Anna maga is meglepő tapasztalatokra tesz szert, és meg van róla győződve, hogy újonnan megjelenő látomásai segíthetnek Marvel főfelügyelőnek, aki egy kutya eltűnésének ügyében nyomoz, mely kapcsolatot mutat egy régebbi, szintén eltűnéses eset között. A párhuzamok nagyon halványan, de fellelhetőek a történetben, bekapcsolódik egy másik szereplő is, akiről az elején még nem tudjuk, miért is fontos, ám a könyv háromnegyedéhez érve egyértelművé válik. 

A misztikus szál nem kap olyan kiemelkedő helyet, ahogy igazából a krimi és a thriller sem, mindegyik csak halványan érinti a felszínt. Pár mondatban el lehet mesélni az összes történést, melyek kb. nulla izgalommal járnak együtt. Valami érezhetően van, munkálkodik a szavak mögött, mélyebbre akar húzni, vagy legalább megérinteni, de éppen csak sikerül megérezni az óvatos szellőt, mely nem hagy maga után semmiféle vihart. A könyv feléig még el lehet hinni, hogy valami hatalmas, megdöbbentő dolog van készülőben, de a második fele sem tartogat többet, mint az első. Célja az, hogy rávegye az olvasót, gondolkodjon el a természetfeletti létezéséről, a lelkek közti kapcsolatról, a végről és a kezdetről, a körforgásról - arról, hogy valami mindannyiunkat összeköt. Tökéletes körítés ehhez egy jól megalkotott krimi, ám az biztosan nem A látó című történet. Mintha az író maga se tudná eldönteni, hogy mit emeljen ki, mit mennyire hangsúlyozzon a furcsa véletlenekkel, s így a vége az, hogy nem állít előtérbe semmit, és egy többrétegű, összetett mű helyett csupán egy egydimenziós kötettel szolgál. A hangulat remek, azt el lehet ismerni, mert már az első szavaktól kezdve borzongást idéz elő, de mégsem érint meg mélyebben, nem eszi be magát az ember csontjaiba. Egyszer el lehet olvasni, de senki ne egy hűha történetre számítson, mert ettől a könyvtől semmi ilyesmit nem fog kapni. 

Értékelés: 5/3

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések