Sorozat: Text (1.)
Műfaj: new adult, chick lit, romantikus, regény
Eredeti cím: Let's Get Textual
Megjelenés éve: 2020
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 320
Értékelése Molyon: 88%
Egy téves számból többnyire nem is lesz több, pillanatok alatt elfelejted. Nem kezdesz az illetővel se csetelni, se flörtölni. Nem ő az első gondolatod ébredéskor, vagy az utolsó elalvás előtt… És tutira nem beszéled rá, hogy vegyen egy kiskecskét.
Mert az fura lenne.
Zach Hastings és én fülig merülünk a téves hívását követő mizériába, és nem követjük a szabályokat.
Én nem keresek szerelmet, Zach pedig egyértelműen mellétárcsázott, de…
…talán mégis célba talált a szívemben.
"Nem hiszem el, hogy éppen egy kecskét készülök ellopni.
Mit meg nem teszünk a szerelemért, igaz?"
Értékelésem:
A cím sugallatával ellentétben a szereplőknek nincs szüksége noszogatásra a merészség terén, ugyanis mindketten bevállalós, őrült karakterek, akiket egymásnak teremtettek. Viccesek, lazák, ugyanakkor komolyak is tudnak lenni, ha a helyzet úgy követeli, és bánom, hogy pusztán e lapokon lehetnek az életem részei, a valóságban nem.
Egyszerű, ám annál kreatívabban megvalósított történetről van szó: Zach véletlenül rossz telefonszámra küld egy sms-t, s Delia egy rövid párbeszéd után úgy érzi, van a férfiban valami különleges, ami miatt képtelen abbahagyni az üzengetést. Zach szorgalmasan válaszolgat neki, és a lány szíve megdobban, mert ez a rejtélyes idegen megérti őt, képes arra, hogy poénos üzeneteivel feldobja a napjait, és latolgatni kezdi az esélyeket, ami a dolog komolyabbra fordulását illeti. Elég bátor ahhoz, hogy szemtől szemben találkozzon a férfival? Mi történik, ha csalódik benne, és a valóságban nincs meg közöttük a játékosság és az az elengedhetetlen szikra, ami nélkül barátoknál többet nem jelenthetnek egymás számára? Aggodalmaira egy kis időn belül választ kap, személyes találkozásuk után pedig újabb képtelenségek követik egymást (a szó legjobb értelmében). Ott van a kockázat is, hogy mi van, ha a férfi idős, nős, vagy a világ másik végén lakik, de az írói gondviselésnek hála akkora akadály nem gördül a szereplők elé, hiszen ha így lenne, ez a történet sem létezne.
Delia is és Zach is szimpatikus szereplők, olyanok, akik képesek az élet örömeire koncentrálni, és meglátni a humort számtalan hétköznapi szituációban. Rengeteg apró, ám mosolyogtató beszólással, piszkálódással, évődéssel van tele az üzenetváltásuk, melynek olvasásához hamar hozzá lehet szokni. A témából adódóan a könyv az sms-ekre, majd a párbeszédekre koncentrál, ami miatt egy apró kis hiányérzet adódhat a leírások szűkszavúsága miatt, de szinte elenyésző. Hunter megfogalmazása lényegre törő, egyből az események közepébe vág, s a pattogós párbeszédek miatt az olvasás is lendületet kap. Valamivel több háttérinformációt még elbírna a könyv, de csak azért, mert annyira élvezetesre sikeredett.
Elengedhetetlen a már-már ikonikusnak számító Harry Potteres alsónadrág, és Mályvacukor, a kecskegida megemlítése. Első olvasásra nehéz lehet elhinni, hogy egy hímnemű egyed, aki Mardekáros alsót hord és egyből beszerez egy kecskét, amint egy ismeretlen elhinti neki, hogy milyen cuki, férfias lehet, ám higgyétek el, bizony nagyon is az. Ezzel a két aranyos vonással az írónő rengeteg lány szívét megdobogtatta, és pár pillanat alatt elérte, hogy az álompasi tulajdonságai között szerepeljen az is, hogy "legyen egy cuki kecskéje", vagy "ha nincs, akkor fogadjon egyet örökbe".
A Légy merész! aranyos, humoros olvasmány, mely pár órára vagy egy napra is képes kikapcsolni, és jókedvre deríteni. Természetesen hordoz magában bonyodalmakat, ám csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges, fő célja a szórakoztatás. Aki egy könnyed, laza szerelmi történetre vágyik, ami kicsit leveszi az ember terheit a válláról, és feltölti energiával, az megtalálta az erre a célra tökéletes művet, ne is keressen tovább.
Értékelés: 5/5
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése