Sorozat: Lottie Parker (3.)
Műfaj: krimi, thriller, regény
Eredeti cím: The Lost Child
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Libri
Oldalszám: 564
Értékelése Molyon: 89%
Lélegzetelállító nyomozós thriller… megdöbbentő esettel.
Mikor egy középkorú asszonyt saját otthonában meggyilkolnak, Lottie Parker nyomozót és társát, Boyd őrmestert bízzák meg az ügy felderítésével. Mikor azonban rájönnek, hogy az áldozat lánya is eltűnt, joggal kezdenek aggódni az egész család biztonságáért…
Két nappal az eset után egy közeli ház ég le, s ezzel megnő a környékbeli áldozatok száma. Lottie és csapata titkok és hazugságok szövevényén kénytelen átrágni magát, melyek furcsa módon egy nagyon régi ügyhöz kapcsolódnak… Egy ügyhöz, melyben még Lottie édesapja is nyomozott, mielőtt végett vetett volna a saját életének.
Lottie, aki alig ismerte apját, azonnal rájön, hogy ezen az eseten keresztül végre felfedheti a családját övező rejtélyek némelyikét. De vajon tényleg akarja ezt? És vajon készen áll rá, hogy megtudja az igazságot?
A hiányzók és Az elrabolt lányok bestsellerszerzőjének legújabb thrillere az utolsó oldalakig kétségek között tartja az olvasót. Rachel Abbott, Angela Marsons és Robert Dugoni rajongóinak kötelezően
ajánlott.
"– Van valami esélye, hogy maguk ketten hamarosan nyugdíjba mennek? Lottie a falnak lapulva elengedte a férfit.
– Nem, miért?
– Mert úgy tűnik föl nekem, maguk körül mindig van valami halál."
Értékelésem:
Patricia Gibney ismét egy izgalmas, titokzatos történettel állt elő, melybe természetesen Lottie Parker családja is csúnyán belekeveredik. A mélyben mesterien szövi a szálakat, hogy azok egy része a felszínről is látszódjon, ám a tengernyi titok gyökeréig mégis lehetetlen lelátni. Lehet próbálkozni, lehet rajta agyalni, lehet sejteni néhány részletet - de hogy köztük mi a kapocs, és milyen úton-módon fonódnak össze, arra esély sincs rájönni. Ez Gibney legjobb tulajdonsága, hogy képes úgy írni, hogy folyamatosan ingerelje az olvasót a gondolkodásra, mert tudja, hogy akármennyit rágjuk magunkat a történeten, minden hiába. Játszik velünk, nevet magában, aztán olyan csavarokkal áll elő, amik biztos, hogy az 1 millió felmerülő lehetőség közül nem jutottak eszünkbe, vagy mire elkezdenénk azokat is számba venni, a végkifejlet már egy gyorsvonat pusztító erejével átrobogott rajtunk, hogy még fel se fogtuk, mi történt. Ez az, amit az ember vár egy krimitől, és ez az a hatás, amit kevesen képesek elérni, úgyhogy ha Gibney egyik történetét olvassuk, biztosak lehetünk benne, hogy a műfaji elemek nem fognak csalódást okozni.
Az elveszett gyermek bevezeti az olvasót a kisvárosok világának árnyai közé, ahol mindenki őriz valamilyen szégyenteljes titkot, és akár még ölne is, hogy az örökre eltemetve maradjon. A múlt egy ilyen kis közösségben addig marad jelen, addig nem vész a feledés homályába, míg az utolsó ember is el nem hagyja az élők világát, aki birtokában van akár csak egy apró emlékfoszlánynak is. Ragmullin rengeteg csontvázat őriz a szekrényében, s ez alól egyetlen lakó sem kivétel, még az sem, akit védettnek és ártatlannak gondolnánk. De megéri ledönteni ezeket a falakat, előhalászni a csontvázakat, leásni a gyökerekig, hogy az igazság nyomára bukkanjunk? Ezt a kérdést megválaszolja nekünk a nyughatatlan Lottie Parker, aki minden ilyen esetben az elsők között rohan fejjel a falnak, anélkül, hogy sejtené, milyen lavinát szabadít saját magára és a város lakóira egyaránt.
Értékelés: 5/4,5
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése