Sherry Gammon: Elviselhetetlen

–
Sorozat: Port Fare (3.)
Műfaj: thriller, romantikus, regény
Eredeti cím: Unbearable
Megjelenés éve: 2015
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 384
Értékelése Molyon: 92%

A fiatal, jóképű és vicces Booker Gatto nemrég hagyta ott veszélyekkel teli munkáját, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott életet kezdhessen. Egyetlen dolog hiányzik számára a boldogsághoz: egy igazi társ. De a szerelem elkerüli, és a múlt árnyai még fogva tartják a szívét. De bármennyire is próbálja kizárni az életéből az érzelmeket, nem tudja nem észrevenni a gyönyörű és okos Tesst.
Tess Selleck bujkál. Egy olyan kapcsolatból próbál kilépni, melyben mindennapos a megaláztatás és a szenvedés. Egy erőszakos és durva férfi elől menekül, aki egykor a férje volt. Tess átmenetileg nyugalomra talál Booker mellett, aki napról napra vonzóbb számára, de a bizalmatlansága a férfiakkal szemben óvatosságra inti.
Kétséges, hogy a két megsebzett léleknek van-e közös jövője. Vajon a szerelem és a bizalom segíthet rajtuk, vagy éppen ezek az érzések válnak elviselhetetlenné?

"Ha az ember nagyon akar valamit, és tűzön-vízen át meg is tesz mindent érte, akkor eléri."

Értékelésem:

Sherry Gammon Port Fare trilógiájának harmadik kötete az előzményekhez hasonlóan szívfájdítóan gyönyörűre sikeredett. Az első két részt nem mostanában olvastam, de már nem tudom, miért is hagytam ennyi ideig pihentetni Tess és Booker történetét.

Ezt a párost is eléggé megviselte a múlt, ami csápjaival még mindig szorongatja őket, a jelenben is gátakat állítva eléjük kapcsolataik terén. Tess menekül és rejtőzkődik exférje elől, aki a világon létező legundorítóbb férfiak mintapéldánya, nemcsak hogy csaló, de rendszeresen bántalmazza feleségét mind testileg, mind lelkileg. Módszeresen töri kerékbe a lány önbecsülését, saját gyenge és erőszakos jelleméből fakadó hibáit rásózva az egyetlen emberre, aki valamilyen érthetetlen okból képes szeretni őt. Tess előtt pedig le a kalappal, hogy ki mer ebből lépni, és szembeszegül vele, miután rájön, hogy van egy határ, amin már a szerelem sem visz keresztül. Találkozik Bookerrel, és innentől megkezdődik kettejük tánca, egyre közeledve majd ismét távolodva egymástól, majd ahogy az lenni szokott, pont akkor csap be a villám, amikor azt hisszük, vége a viharnak.

A leírások Tess múltájról kegyetlenek és fájdalmasak, hűen tükrözik a családon belüli erőszakot elszenvedó nők életét, legalábbis engem nagyon meggyőztek. (Nem úgy értem, hogy jaj de jó, hogy kaptunk egy ilyen sztorit amit megint lehet boncolgatni, mert az emberek szeretnek a mérsékeltebb borzalmakon nyammogni – nem, ez ahhoz túl) megrendítő és valóságos, úgyhogy csak csendben tudomásul kell venni és elismeréssel adózni azok felé, akik egy ilyen kapcsolatból képesek kiszállni. Úgyhogy most én sem rágódnék rajta ennél többet.

Bookernek is megvan a maga baja, amiből kifolyólag fél közel kerülni és igazán megszeretni egyes embereket, konkrétan Tesst. Ő is keresztülmegy egy belső harcon önmagával, bár inkább a történet végén kerül padlóra. Tipikus Booker, megpróbálja keményen állni a sarat és humorral elütni a nehéz témákat, de aztán rajta is kiütköznek az élet dolgai.

A könyv felénél úgy gondoltam, hogy végre nem egy tipikus érzelgős love sztori, amiben a lelki sérülés csupán eszköz az olvasó szimpátiájának elnyerésére, hanem itt bizony sötétebb témákról van szó, miközben természetesen romantikából sincs hiány. Úgy éreztem, hogy nem csúsznak el a szálak, tökéletesen adagolva vannak az egymást váltó mázsás súlyú és könnyed pillanatok. A végére viszont – szerintem – túl sok lett az erőszak, a depresszió, és kicsit elbillent az egyensúly. Booker exfelesége például már sok volt.

Az utolsó fejezet 10 évvel később játszódik, mint az alap cselekmény, ami elvileg a szereplők rendeződött életét, idilli boldogságukat hivatott bemutatni. Legalábbis úgy tűnik, merthogy itt is bejön egy olyan dolog, ami elég kegyetlen, és a szívfájdítóan igazságtalan történések után emlékeztet: nincs tökéletes happy end.

Az enyhén túladagolt depresszió ellenére az Elviselhetetlen hiteles és izgalmas történet. Igaz, vannak benne kiszámítható dolgok, de nem érződik úgy, hogy ezek a történet rovására mennének. Viszont aki belekezd, az számítson rá, hogy tényleg nem egy hű-de-boldog románcot kap. Ahogy az előző részekben sem volt hiány hányattatott sorsokból és lelki gyötrődésekből, úgy hasonlóan Tess és Booker élete sem olyan bonyodalommentes, amilyennek elsőre tűnik.

Az egyedüli zavaró probléma a szóhasználat:  többször is olyan kifejezések jöttek szembe, amik élesen elütöttek a szövegkörnyezettől, de ez lehet azért is, mert nem ehhez a fordítói stílushoz vagyok szokva.


Értékelés: 5/4,5

Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :)

További bejegyzések, értékelések:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése