Sorozat: Mara Dyer (3.)
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus, regény
Megjelenés éve: 2014
Kiadó: Simon & Schuster
Kiadó: Simon & Schuster
Oldalszám: 464 - 482
Értékelése Molyon: 87%
It had to end sometime, but Mara had no idea it would end like this. Experience the mind-blowing conclusion to the New York Times bestselling Mara Dyer trilogy.
Loyalties are betrayed, guilt and innocence tangle, and fate and chance collide in this shocking conclusion to Mara Dyer’s story.
„Names?” the receptionist asked us.
„Jesus” Jamie answered.
„Mary” said Stella.
„Satan” I said as I walked past her and pushed open the door (…).
"It has been said that there must be a villain for every hero, a demon for every angel, a monster for every god. Despite what we are, I do not believe this. I have seen the villainous act heroic, and men called heroes act villainous. The ability to heal does not make one good any more than the ability to kill makes one evil. Kill the right people, and you become a hero. Heal the wrong ones, and you become a villain. It is our choices that define us, not our abilities."
Értékelésem:
Nem mostanában olvastam az első két részt, de emlékeztem rá, hogy nagyon elnyerték a tetszésemet, így mindenképpen el szerettem volna olvasni a befejezést is. És milyen jól tetettem!
A történet az első oldalaktól kezdve izgalommal és akcióval telített volt, az első szótól az utolsóig feszültségben olvastam végig a könyvet, falva a sorokat. Szüntelenül zajlottak az izgalmasabbnál izgalmasabb események, minden egyes fejezet végén követelve az olvasás folytatását, így különösen nehezemre esett kilépni belőle, mikor mégis meg kellett tennem.
Voltak olyan háttérinformációk, amiket sejteni lehetett, de elég fokozatosan és szépen állt össze a kép ahhoz, hogy ne lehessen kitalálni előre mindent. Mara nagymamájának múltjából ismét törtek elő az emlékképek, lényeges elemekkel gazdagítva a részleteket, és a jelenből is fokozatosan adagolódtak a dolgok, azonban pont olyan ütemben és mennyiségben, hogy ne legyen követhetetlen és izgalombam tartson. Aminek a mögöttes hátterét az első és második részben alig - vagy egyáltalán nem - lehetett sejteni, az itt most kiderült, és szinte minden összeállt a végére. Ez a történet már nem csak elsősorban Maráról és Noahról szólt, hanem jócskán visszamutatott a múltba, korábbi generációk törekvéseit elevenítve fel természetfeletti képességek megzabolására.
Az írónő nem varrt el minden szálat, és épp ezzel kerülte el, hogy a lezárás nyálas legyen és túlontúl romantikus. Az én ízlésemnek éppen nem volt sok az utolsó fejezetekben túlcsorduló érzelmi kavalkád a jövő kilátástalansága és viharfelhős ege miatt, amit a komoly etikai dilemmák is árnyaltabbá tettek. Feláldoznád a szerelmet az emberiség reményeiért, vagy inkább az emberiség sorsát bíznád a véletlenre, ha fel kellene érte adnod azt, ami a világodat jelenti? Ha a kezedben lenne a hatalom, hogy jóra fordítsd a rossz dolgokat, de ezért le kell mondanod a szerelmedről, megtennéd? Lehet a jóból rossz, és a rosszból jó, ha a szándék lesz lényeggé, és nem a tett? Mit választanál? Van jó vagy rossz választás?
Mara személyisége komoly változáson ment keresztül a három könyv folyamán. Megerősödött, megmutatta mindazt, ami még benne rejlik, és ha ez nem történik meg, nem lett volna képes túlélni azt, amin keresztülment, jóllehet pont azért lett olyan, amilyen, mert annyi borzalom történt vele. A barátai sincsenek ezzel másképp, valamint Noah sem, viszont Mara cipelte a hátán a legnagyobb terhet és felelősséget, amit a képessége és a döntései jelentettek. Noah is bebizonyította, hogy milyen erős és milyen végtelenül jó, a szívem szakadt meg érte.
Jó döntés volt Michelle Hodkin részéről, hogy a könyv 3/4-étől Noah szemén keresztül is megmutatta az eseményeket, egy bizonyos résznél pedig mondatonként cserélegtve Mara és az ő gondolatait, kifejezve ezzel, mennyire is összetartoznak ők ketten. Lenyűgöző volt az olvasási élmény ettől a húzásától. (Angolul számomra nagyon átjött).
Mara Dyer élete ebben a kötetben méltó és tökéletes lezárást kapott, a bizonytalan véggel együtt is, mert ennek így kellett lennie, ez így volt jó - legalábbis ami az ő szemszögét illeti, mert ahogy láttam, most majd Noah jön. Ezek után kétségtelen, hogy előbb-utóbb az ő történeteit is az olvasmánylistámban fogom tudni.
Értékelés: 5/5
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
Értékelés: 5/5
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése