Sorozat: Véletlen (6.)
Műfaj: romantikus regény, new adult
Megjelenés éve: 2014, 2015
Kiadó: Magánkiadás, Sphere
Kiadó: Magánkiadás, Sphere
Oldalszám: 300 - 336
Értkelése Molyon: 95%
Things are going good for Callie and Kayden. They’re still dealing with their past and the pain connected to it, but for the most part they’ve moved on. The biggest decision they have at the moment is what they want to do with their lives in the future.
Eventually, though, the past catches up with them and it leaves them with a choice no one wants to make. But Callie and Kayden learn that as long as they have each other, they can make it through just about anything. And in the end, they discover what they really want out of life.
"She's the best thing that's ever happened to me. My ray of sunshine through the rain, the clouds, the storm that's hovered over my head. She can make me smile when I'm down, laugh when I'm unhappy. She is the one person who has ever loved me, and who I completely and wholly love back in a way I can barely understand sometimes."
Értékelésem:
Callie & Kayden története szerintem már egy kicsit túl van ragozva ezzel a kötettel. Minden szálat elvarr benne az írónő, ami nem baj, de belefért volna az előző róluk szóló részbe is.
Nyugisabb, mint amit megszoktam Jessica Sorensentől, a belső harcok, belső viharok végleges lecsillapodására ad lehetőséget a két főszereplőnek. Callie rengeteget fejlődött, mióta először találkozhattam vele, felnőtt és érett nő lett, nem az a visszahúzódó kisegér többé, akinek megismertem. Érzelmileg rettentően erős, és másoknak is igyekszik segítséget nyújtani, ahol csak tud. Kayden még viaskodik a múltjával, de már közel sem fetreng annyira a derpesszióban sem ő, sem Callie, mint az előző részekben. Végigjárták a gyógyuláshoz és a boldogsághoz vezető utat, és hasznukra fordítják a terheket, amiket cipelnek, nem hagyják, hogy többé lehúzzák őket.
Továbbra is furcsának találtam, hogy az eddigi 4-es (Callie, Kayden, Violet, Luke) barátoknak vallják a kis társaságukat, de még mindig nem tudnak egymás lelki életéről szinte semmit, csak ami a felszínen van. Nem kell persze a konyhakéssel nekiesni a másiknak, hogy és te mit rejtegetsz, azonnal áruld el, de valami kis erőfeszítés, pár kérdés azért a többiek lelkiállapotára vonatkozóan elfért volna a párbeszédekben. Luke alkoholizmusa az életben nem derül ki egyértelműen Kayden számára, ha a srác nem áll le vele és hangoztatja, hogy ő már nem iszik. És ez eléggé furcsa, hiába pasik, és hiába van meg Kaydennek is a maga baja.
Még mindig nem kedvelem ezt a párost annyira, mint Violetet és Luke-ot, de nagyon bájosak és aranyosak, bevezetik az olvasót az igaz és mély szerelem világába.
Értékelés: 5/4
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése