Sorozat: Véletlen (4.)
Műfaj: romantikus regény, new adult
Eredeti cím: The Probability of Violet & Luke
Megjelenés éve: 2019
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 256
Értékelése Molyon: 88%
A szerelmespárnak továbbra sem hagy békét a zaklatott múlt…
Luke Price és Violet Hayes pár hónapja kerülik egymást – azóta, hogy kiderült, Luke anyjának köze volt Violet szüleinek halálához. De amikor Luke szerencsejáték-tartozása miatt veszélyes alakokkal kerül szembe, a végzet ismét összesodorja a két fiatalt.
Minél több időt töltenek együtt, Violet annál inkább úgy érzi, hogy ők ketten talán mégis összetartoznak. A lány le sem tagadhatja, hogy jobb az élete, ha Luke-kal van, és kezd elbizonytalanodni, nem hibázott-e, hogy visszatért Prestonhoz.
Már épp úgy tűnik, egyenesbe jönnek a dolgok, ráadásul Violet egyre inkább megnyílik Luke-nak, amikor újabb sokkoló információk birtokába jut. . A válaszok az ügyről, és a fenyegető SMS-ekről is, amiket mostanában kapott csak még több kérdést vetnek fel a Violet számára, és a lánynak fogalma sincs, hogy képes lesz-e még valaha megbízni bárkiben.
"És úgy tűnik, ő sem bír félrehúzódni. Ezért hát csak állunk ott, és egymásra meredünk, megrekedve valahol félúton a valóság meg a vágyainkban létező fantáziavilágunk között."
Értékelésem:
Az eddigi 4 rész közül szerintem ez volt a legjobb.
Végig vitt magával, nem eresztett, egy napig rabságban tartott.
Violetet ezerszer jobban bírom, mint Callie-t. Tudom, hogy csúnya dolog hasonlítgatni, mivel teljesen más emberekről van szó egyazon világban, de egyszerűen ez a csaj állati. Ha valójában létezne, szerintem nagyon jól kijönnénk. Főleg akkor éreztem nagyon közel magamhoz, mikor kihajította a telefonját a kocsiból. Kedvenc feszültséglevezetésem a telefondobálás, lehetőleg jó erősen, hogy koppanjon is, szóval mintha magamat láttam volna. Lenyűgöz, hogy milyen erős, és egyáltalán nem tudom hibáztatni azért, amiket meg kellett tennie, még rosszabbul is járhatott volna. Elég jól leírta az írónő a helyzetét, nekem nagyon átjött, nagyon együtt tudtam érezni vele. Itt is jelen volt a fájdalom, természetesen, de nem vitte túlzásba, a csaj személyisége tudta enyhíteni a sötétséget.
Luke háttérsztorijából nem kaptunk annyit, de nem is volt baj, bőven elég volt ez így is. Nagyon örülök, hogy közben ő is fejlődött, és nyitott az emberek felé, hiába a szükség vezérelte, mást is választhatott volna, de nem. Ő is rettentően erős, és Violettel nagyon jó párost alkotnak, nekem sokkal jobban tetszik ez a kettős, mint a Callie-Kayden vonal. Ők aranyosak, szeretni valóak, de Luke és Violet valami egészen más. Sosem tudhattam, mi a fene fog történni, mindig jelen volt az izgalom, a kapcsolatuk pedig eszméletlenül dinamikus.
A lezárás jó volt, bár megint túl hirtelen jött számomra. Szívesen olvasnék még erről a továbbiakban, hogy hogy alakul ez a furcsa, de izgalmasabb kapcsolat. Itt nem volt klisé, nem volt nyálas romantika, hanem a valóság játszódott le.
A másik, ami nagyon böki a csőröm, az Luke unokatestvérének a története. Nem tudom, kiről fog szólni a következő rész (ha lesz), de őt is megismerném.
A hiányosságok ellenére nagyon jó volt, és a kis részletek nem húzták le a sztorit.
Azoknak is ajánlom, akik az első 2 részt nem olvasták, és a harmadikkal (tehát ennek az előzményével) kezdenék, mert szerintem sokkal élvezhetőbb, mint Callie & Kayden, és egyáltalán nem szükséges hozzá az első 2 könyv. Spoiler persze egy kevés van benne, de nem olyan, amit nem sejtene az ember magától is.
Értékelés: 5/5
Olvasd el a sorozat további részeinek értékelését itt.
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon, Molyon vagy Instagramon. :)
További bejegyzések, értékelések:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése