Amy Plum: Álomcsapda

Sorozat: Álomcsapda (1.)
Műfaj: horror, ifjúsági, fantasy, thriller, regény
Eredeti cím: Dreamfall
Megjelenés éve: 2018
Kiadó: Libir
Oldalszám: 332
Értékelése Molyon: 84%

Álmokat ​kértek. Rémálmokat kaptak.

Az emberek többsége könnyen elalszik.
Ez azonban elérhetetlen álom Cata, Fergus és még öt fiatal számára, akik ezért önként részt vesznek egy forradalmian új orvosi kísérletben. Álmatlanságuk olyan súlyos, hogy a kezelés, amit eddig csupán egyetlen tesztalanyon próbáltak ki, az utolsó szalmaszálat jelenti számukra. Ám a béta-csoport esetében a teszt a legkevésbé sem a tervek szerint alakul…

Röviddel azután, hogy a hét fiatalt elaltatják, katasztrófa történik. A fiatalok egy közös álomvilágban találják magukat, és mivel nem emlékeznek a kísérletre, azt se tudják, hogyan kerültek oda.

Míg ennek megpróbálnak a végére járni, iszonyú felismerésre jutnak: csapdába estek egy olyan világban, ahol megelevenednek a legvadabb rémálmaik. A tudatalatti álomvilág irtózatos szörnyei, a múlt elfeledettnek hitt vérfagyasztó titkai kínozzák a kis csapatot. Ismeretlenül is ki kell tartaniuk egymás mellett, hiszen a borzalmakkal csak így nézhetnek szembe.

Ha nem jönnek rá, hogyan küzdjék le az álmaikat, sose fognak felébredni.

"Való igaz, ha elég gonoszság éri az embert fiatalon, az képes az egész életét megkeseríteni."

"Vajon a rémálom megy tovább, amikor otthagyjuk, vagy vége szakad?"

Értékelésem:
A főszereplő kamaszok helyében biztos nem szívesen lennénk, de most mégis lehetőségünk nyílik rá, hogy megtudjuk, mi zajlik a fejükben. Hét fiatal, mindannyian 20 év alattiak, és nem tudnak aludni - ha pedig mégis, rettenetes rémálmokkal néznek szembe. Hétköznapi életüket megnehezíti kóros álmatlanságuk, és az ezt tetéző személyes gondjaik, például az anorexia vagy a kataplexia, de a skála igazán széles, lehet válogatni bőven. Utolsó reményük egy tudományos kísérlet, melyben mindannyian részt vesznek, ám valami félresiklik, és azzal szembesülnek, hogy egy kellemes hat órás alvás helyett legrosszabb rémálmaikkal kell megküzdeniük.

A srácok 20 percig "pihennek" az általuk "űr"-nek nevezett helyen, ahol lassan megismerkednek egymással, és közben azt próbálják kitalálni, mi történhetett, hogy kerültek ide, és hogyan szabadulhatnak ki. Lassan rájönnek, hogy 20-50 perces időintervallumok váltják egymást, tehát 20 percet szusszanhatnak, mielőtt kezdetét venné a következő 50 perces rémálom. Mindenki sorra kerül, nincs menekvés, elméik összekapcsolódnak, és mindegyikük rémálma terítékre kerül. Elkerülhetetlen, hogy kiderüljön néhány féltve őrzött titok, de a legrosszabbakat elszántan igyekeznek megőrizni. Mindegyik álmot a saját bőrükön tapasztalják, fizikai sérüléseket szereznek, és hamarosan rájönnek arra is, hogy az életük a tét.

Eközben a külvilágban a kísérletet vezető két kutató pánikolni kezd, hiszen nem tudják, mi történik a gyerekekkel. Tévesen azt feltételezik, hogy kómában vannak, és egyáltalán nem álmodnak. Egy megfigyelő orvostanhallgató azonban sejti, min mennek keresztül, és ahogy megpróbál bizonyosságot szerezni feltevéseire, betekintget az alanyok mappáiba is. Így megismerhetjük az Álomcsapda foglyainak előéletét, ami minden, csak nem makulátlan. Sokan közülük nem csak az álmaikban, de a valóságban is szörnyekkel szálltak szembe, vagy saját borzalmas tetteiket próbálták eltussolni, hogy átlagosnak tűnjenek. Az azonban már első pillantásra látszik, hogy a szó hagyományos értelmében még az sem teljesen normális, aki leginkább annak tűnik.

Ahogy a gyerekek csapattá kovácsolódnak, és szembe szállnak az álmokkal, az olvasóra is rátelepszik a sötét, nyomasztó hangulat, ami árad a könyv szavaiból. Sosem lehet tudni, mi történik a következő oldalon, milyen borzalom vár a következő 50 perces hullámban - hol ijesztő bohócok, hol furcsa szörnyek, hol pedig életre kelt szobrok igyekeznek eltenni a szereplőket láb alól. A kiszámíthatatlanság miatt nagyon izgalmas a történet, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ép bőrrel megússza a szoros helyzeteket. Ami egy leheletnyit sántít, az a groteszk, torz lények leírása, mert esetenként ezek elég gagyinak hatnak, mintha valami olcsó horrorból szalajtották volna őket. Mindemellett lehet félni és borzongani, és tényleg elönti az olvasót valami rossz érzés, rátelepszik a sötétség a lelkére, átsugárzik a lapokon a gyerekek rémülete.

Összességében az Álomcsapda izgalmas olvasmány, mindig meglepi az olvasót, minden oldalon tartogat újdonságokat. Olvasása olyan hatást kelt, mintha egy végtelenített szabadulószobában lennénk, ahol ha megoldjuk az egyik rejtvényt és legyőzzük a szörnyeket, már jön is a következő kör. Azoknak ajánlom, akik szeretnének egy ilyen kalandban részt venni és elmerülni az álmok világában túl sok tudományos magyarázat nélkül.

Értékelés: 5/4,5
Ha tetszett a bejegyzés: iratkozz fel, kövess Facebookon,  Molyon vagy Instagramon. :) 

Megjegyzések