Eredeti cím: It's Kind of a Funny Story
Megjelenés éve: 2017
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 368
Értékelése Molyon: 85%
Az ambiciózus, New York-i tinédzser, Craig Gilner eltökélte, hogy sikeres lesz az életben – ami azt jelenti, hogy be akar jutni a megfelelő gimnáziumba, a megfelelő főiskolára, a megfelelő munkahelyre. Ám amint Craiget felveszik a manhattani Vezetőképző Gimnáziumba, a nyomás elviselhetetlenné válik. Nem eszik, nem alszik, míg, egy este, majdnem megöli magát.
Craiget, öngyilkossági kísérletének köszönhetően egy pszichiátriára utalják, ahol nem mindennapi új szomszédokat szerez: egy transzszexuális szex függőt; egy lányt, aki ollóval esett az arcának; és az önmagát megválasztó Armelio elnököt. Itt Craig végre képes szembenézni szorongásának forrásával.
Ned Vizzini, aki maga is járt már pszichiátrián, különösen megindító történetet írt a boldogsághoz vezető, néha nem várt útról.
"– Addig leszek itt, amíg meg nem gyógyulok?
– Az életből nem lehet kigyógyulni, Mr. Gilner. – Dr. Mahmoud közelebb hajol. – Azzal csak megbirkózni lehet."
Értékelésem:
Ez a könyv egy olyan kamasz történetét meséli el, aki az állandó teljesítménykényszer hatására eljut a depresszióig, mígnem már csak az öngyilkosság gondolata jelenti számára az egyetlen kiutat. Azazhogy majdnem.
Craig erős fiú, okos, különleges, művészlélek, aki szereti, ha valami sikerül neki, és valaki akar lenni majd az életben, de mindenképpen sikeres és boldog. Gondolatai nem hétköznapiak, ki akarnak törni a fiú fejéből, ki akarnak fejeződni, ahogy ő is szabadulni akar az őt leláncoló béklyóitól. Egyedisége ellenére az ő története mégis sok más ember története is egyszerre: nem olyan utat jár be, amin más ne járt volna előtte, nem olyan dolog révén, amit más ne tapasztalt volna már meg, és nem olyan végkimenetellel, ami eltérő lenne szerencsésebb sorstársaiétól. Viszont közben mégis különleges, mert ő Craig, és nem mindenki más, és egyedül, odabent a fejében éri el a Változást, amihez természetesen a környezetében élők is hozzátesznek, de a hozzáállása rajta múlik, ahogy a végső döntés is: élni akar vagy pedig meghalni?
A könyv hangulata keserédes, a szürke esőfelhők közül néha kikacsint a Nap, fénysugaraival megtörve a borongós hangulatot. Egy furcsa, de szívből és szívhez szóló regényt olvashatunk, aminek minden pillanatára érdemes odafigyelni, mert így csempészi be magát az ember mellkasába: nem hirtelen, nem villámcsapásként érkezik meg, nem csap fejbe – hanem csendesen, alattomosan lopja be magát a szívbe a melegség, ami nem is szándékozik onnan egyhamar eltűnni.
Craig megnyerő őszinteséggel és természetességgel meséli el a pszichiátrián eltöltött napjait, a felfogásában bekövetkező változást, amit az élet megtapasztálsa, új barátságok kialakulása, és a megváltozott környezete eredményez. Kiszakad a mókuskerékből, a teljesítményorientált világból, szépen lassan más fényben kezdi el látni a baráti kapcsolatait és önmagát is. Átértékeli az életet, felfigyel azokra a dolgokra, amiktől jobban érzi magát, befelé és kifelé figyel, és megtalálja a szépséget a tökéletlenségben is. Elkezd utakat rajzolni, nemcsak papíron, hanem fejben is, és ráébred, hogy a térképek nem csak fizikai formában léteznek, hanem ott vannak a mindennapokban is, a döntéseinkben: mi vázoljuk fel önmagunk számára a választási lehetőségeket, és aztán mi magunk dönthetünk róla, hogy melyiken kívánunk végigmenni – vagy éppen letérni róla. Egyik út sem lehet rossz, ami önmagunkhoz, másokhoz, és a vágyainkhoz vezet el.
Sajnos nemcsak fiatalok, de felnőttek is küzdenek hasonló problémákkal, bár főleg az előbbi korosztályt érintheti ennyire súlyosan a nyomás alatti teljesítés vágya. Olykor nehéz szembeszállni a világ gyorsaságával, az elvárásokkal, az idővel, ami csak jön és fogy, és nem engedi, hogy megállj. Valójában azonban csak Te nem akarsz megállni, azt hiszed, hogy akkor kizuhansz az életből, pedig pont akkor találsz rá. Ez a könyv ezt meséli el, egy olyan fiú történetét, aki volt elég bátor, hogy szemeszálljon az idő végtelen sodrásával, megállítsa a mókuskereket, és ráleljen önmagára a vég nélküli utak, autópályák, kereszteződések és körforgalmak között.
Példás regény, erős főszereplővel, szerethető mellékszereplőkkel, és sok-sok reménnyel.
További bejegyzések, értékelések:
)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése